Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Poór János: Egy recenzió és recenziója. Kovachich Márton György a magyar alkotmányról és hadszervezetről / 105–133. o.

120 Közlemények 8. A nemesi kötelezettségekről Ha Kovachich homlokegyenest mást tartott a magyar alkotmányról, mint Piringer és méltatója, akkor nyilvánvaló, hogy egészen másként ítélte meg az alkotmányos kötelezettségeket is. Láttuk fent, hogy a hűbéri alkotmányra Piringer és recenzense szerint a nemességnek személyes felkelési, birtokarányos és állandó katonatartási, vár- és erődfenntartási kötelezettségei épültek, amelyeket (nagyobbrészt) régen nem teljesített már, s amelyeket be kell, és törvényesen be is lehet rajta hajtani, nem feltétlenül az eredeti formákban. Kovachich szerint amilyen torz a Piringer által költött feudális alkotmány képe, éppolyan torzak és tévesek az abból levezetett konkrét katonai kötelezettségek is. Piringer szerint a nemesnek nemesi létéből fakadó alkotmányos kötelessége a katonáskodás a haza védelmében. Minden nemes katona, vallotta, amit Kovachich szó szerint vett, és cáfolt. Szerinte fölösleges fáradság ennek bizonygatása. A nemesek között voltak olyanok, akiket lovaggá ütöttek, s azok a valóban katonák, ezzel szemben már István alatt, ugyanúgy, mint ma, voltak olyan nemesek, akik nem voltak azok.

j8 Más, ezzel összefüggő probléma: Annak az állítása, hogy a katonai kötelezettségek a hűbéri rendszeren alapulnak, képtelenséghez vezet. Ha igaz lenne, akkor egy olyan állam uralkodója, akinek nincsenek hűbéri jogai, nem követelhetne alattvalóitól katonai szolgálatot? Elég ebből („weg mit solchen Spitzfindigkeiten") — olvassuk.'

9 Kovachich szerint a katonáskodás a polgári társadalomból és a föderális rendszerből fakadó természetes kötelezettség, és nincs a hübérre korlátozva. Ezt annál is inkább el kellene ismernie a szerzőnek — írta — mert tudnivaló, hogy Magyarországon birtokadomány általában katonai szolgálatokért járt. Ha a katonai szolgálat a hűbéri birtokhoz kötődött volna, akkor logikailag hogyan volt lehetséges a birtokadományozást megelőző katonai érdem megszerzése? Egyébként pedig olyanok is kapnak birtokot, akik soha nem katonáskodtak, és pénzért is lehet szerezni.

40 Elvi szinten nagynak látszik a különbség Piringer és Kovachich között s ezt a látszatot Kovachich keltette. Szerinte Piringer és recenzense azt tartotta, hogy minden nemes katona, amit ö cáfolt. De mit cáfolt? Azt, hogy van olyan nemes, aki nem katonáskodik, csakhogy Piringer sehol nem állította az ellenkezőjét. 0 csak olyasmit gondolt a nemes katonai kötelezettségéről, amivel Kovachichnak nem kellett volna vitáznia, mert ö sem vélte másként: nevezetesen, hogy a nemesi létet és kiváltságokat Magyarországon katonai kötelezettség ellentételezi, ami nem azonos azzal, hogy a nemes állandóan fegyverben állna, azaz hivatásos katona lenne. Hasonlóképpen: Kovachich szerint Piringer azt állítja, hogy a katonai kötelezettségek a hübérbirtokhoz kötődnek, amit ő cáfol. De mit cáfol? Miután Magyarország alkotmánya szerinte nem hűbéri, cáfolhatja azt, hogy a katonai kötelezettségek általánosságban a hübérbirtokhoz (a hűbéri rendszerhez) kötődnének. Arra azonban fölösleges volt felhívnia Piringer figyelmét, hogy nemcsak hübérbirtokhoz kötődő katonai kötelezettségek vannak, mert az nem állította az 3IÍ KOVACHICH M. GY.: Defensio Patriae, i. m. III. 25-26. f. 39 KOVACHICH M. GY.: Defensio Patriae, i. m. III. 54. v. Itt egyébként Kovachich indokolatlanul vádolta Piringert. Az ugyanis nem állította, hogy katonáskodást az uralkodó csak vazallusai tói és csak hűbéri alapon követelhet. Szükség esetén mindenkinek alattvalói kötelessége katonaként és javaival együtt feltétel nélkül az ország rendelkezésére állni. 40 KOVACHICH M. GY.: Defensio Patriae, i. m. III. 43. v.-44. r.