Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

92 Ad honorem Johannis Varga Felmerült még a megyei tisztikar (tisztviselői) fizetésének a kérdése is, de a kevés jelenlévőre tekintettel Béldi a következő bizottmányi ülésre halasztotta a döntést. A következő bizottmányi ülést április 27-28-án tartották. Az értekezés napját meghirdették a hírlapokban, és hatóságilag is közhírré tették, hogy minél több bizottmányi tag vehessen részt a tanácskozáson. Első napirendi pontként elfogadták a külön bizottság által készített költségvetést, amely mind a tisztikar fizetését, mind pedig a működési kiadásokat tartalmazta.

38 A költségvetés tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvi rész is megjegyzi: „ a lehetőségig olcsó, inkább hazafiúi kötelesség érzetre számított, mint a haszonlesésnek kedvező kölcségvetés." Azonban még erre a minimális költségvetésre sem volt egy fillérnyi fedezet sem. Kéréssel fordultak a Főkormányszékhez, hogy előlegezzék meg a megye számára a működési kiadásokat, mindaddig, amíg a házi pénztár felállítására lehetőség nyílik.

39 Az április 28-ai ülésen még ezt az igényt is mérsékelték: már csak azt kérték a Főkormányszéktől, hogy a szükséges pénznek legalább egy részét utalják ki, minél gyorsabban. Úgy tűnt, hogy a legfontosabb dolgokat elintézték, és minden ment a maga hivatali útján. Elhatározták, hogy a pandúrokat a főbírák a „legcélszerűbb adottságok figyelembe vételével" szerződtessék; elhalasztották a megyei törvényszékek működésének rendjét kidolgozó bizottság jelentésének az időpontját akkorra, amikor az iratátvételek befejeződnek; elfogadták a mezei rendőrség működésére vonatkozó szabályrendeletet. Ezek mögött a nyugalom megteremtésére, a rend helyreállítására vonatkozó intézkedések mögött azonban mindig fel-felbukkant valami, ami a lakosság körében nyugtalanságot idézett elő. A mezei rendőrség szabályrendeletének elfogadása közben eszébe jutott valamelyik bizottmányi tagnak, hogy gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor a nyomorgó nép önkényesen intézkedik a másik ember vagy embercsoport kárára.

40 A meglévő nehézségekre utalt az is, hogy amikor a fontosabb utak helyreállítása került szóba, vita kerekedett abból, 38 A fizetések e szerint alakultak: főispán 2000 fr., lobíró 700 fr. + előfogati pénz 200 fr., alispán 600 fr., + előfogati pénz 200 fr., pénztárnok 500 fr., főjegyző 700 fr., aljegyző 500 fr., levéltárnok 400 fr., iktató 350 fr., szolgabírd 400 fr. + előfogati pénz 50 fr., esküdt 250 fr.+ előfogati pénz 50 fr., főügyész 400 fr., alügyész 300 fr., főorvos 420 fr., alorvos 200 fr. + előfogati pénz 100 fr., baromorvos (= állatorvos) 250 fr.+ előfogati pénz 50 fr., mérnök 420 fr. + előfogati pénz 80 fr., útbiztos 200 fr., pandúr hadnagy 400 fr., írnok 300 fr., ajtón álló 250 fr., börtön őr 250 fr., iroda szolga 200 fr., lovas pandúr 300 fr. + egyenruha és fegyverzet 100 fr., gyalog pandúr 120 fr. + ruházat 80 fr., lovas legény 300 fr+ ruházat, bábaasszony 120 fr., fa, világítás, írószer: 2000 fr., épületfenntartás 300 fr., rabok tartása 1460 fr. 39 A fizetések folyósítására még csak-csak kaptak pénzt a megyék, székek és vidékek, de csak 1861. aug. 10-én jelent meg az a főkormányszéki körrendelet, amely tudatta, hogy a közigazgatási pénzalapból előleget juttatnak irodai kellékekre, nyomtatványokra, utólagos elszámolásra. 4Ü Leírták, hogy „főleg a mezőségen a kereskedelem kárára a nép, a hízott marha csapatok hajtása alkalmával túl szigorral, s nem egyszer igazságtalan és önkényű eljárással szokta a behajtásokat gyakorolni". Elhatározták, hogy a „tulajdon jog megsértésé"-t a törvények értelmében orvosolni fogják, de arra is felhívták a figyelmet, hogy „igaztalan ürügy alatt, túl szigorú büntetések ne alkalmaztassanak, s a hajcsárok a nép méltánytalan bosszantásai és huzavonái ellen lehetőleg megvédessenek". Azt is fontosnak tartották hogy erre az ügyre felhívják Torda- és Doboka megye figyelmét is.