Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

D. Tóth Béla: Az Októberi Diploma és Kolozs megye... 85 A tanácskozás jelentősen mérsékelte Béldi elképzelését a képviselői bizottmánnyal és a tisztikarral kapcsolatban. Határozatban mondták ki, hogy az 1848-as tisztikar már másnap mondjon le, és egy azonnal kijelölendő bizottság tegyen javaslatot az új tisztikarra, majd a képviselői bizottmány is mondjon le valamelyik — később kijelölendő — közgyűlésen. A határozat elfogadása után báró Inczédi Zsigmond mint az 1848-as tisztikar egyik tagja, a többiek nevében is lemondott korábbi állásáról. Az előzetes értekezlet a képviseleti bizottmány névsorának a felolvasásával ért véget. Még aznap este munkához láttak a megválasztott bizottságok, így amikor április 16-án megkezdte hivatalos munkáját a bizottmány, első napirendi pontként az iratok átvételének módjára utasítást készítő bizottság előterjesztését tárgyalhatták. A kilenctagú bizottság előterjesztésének előszava sem tud szó nélkül elmenni a keserű évek felett. „Annyi kínos évek olta az alkotmányosság terérül le kénszerített nemes Kolos megye önkormányozhatási ősi jogába vissza lépve életjelensége tanúsítására férfiasan ragadta meg az eszközöket." Ezt a tömör mondatot azért idéztük szó szerint, mert nagyszerű stilisztikai érzékkel ötvözi az elmúlt időszakban összegyűlt keserűséget, amely egyúttal megacélozta a lelkeket és férfias tettre buzdította az arra érdemeseket. Szó sincs ebben a mondatban a sebek felemlegetéséről, a veszteség számbavételéről, hanem csak arról, hogy most elérkezett az idő, hogy újult erővel lássunk munkához. Ez az alapállás az egész tanácskozást végigkísérte és nemcsak a bizottságra mint egészre jellemző, hanem minden egyes bizottmányi tag megszólalására is. Tenni a dolgunkat minél előbb: ez a hangulat jellemezte az egész tanácskozást! Az iratátvételi szabályok kidolgozásával megbízott csoport nagyon körültekintő, alapos és szakszerű munkát végzett. Az iratok átvételének ügyét két nagy csoportra: a közigazgatási és a törvénykezési iratok csoportjára bontották. Felhívták a figyelmet arra, hogy a császári királyi megyei hivatal úgy intézte a közigazgatást, hogy az nemcsak a történelmi határokkal rendelkező Kolozs megyére, hanem Torda megye nagy részére, Aranyos szék egészére, valamint Bánffyhunyad, Gyalu, Kolozsvár, Mocs és Teke járási hivatalaira is kiterjedt. Ezért azt látnák célszerűnek — mondták — ha az átvételkor ezeknek a megyéhez nem tartozó területeknek az iratait is átvenné a bizottság, majd közölnék az érintett területekkel, hogy irataikat a Kolozs megyei hivatalban vehetik át. Hasonló javaslat született a törvénykezési iratok vonatkozásában is. A megyei bizottmány elfogadta a javaslatot és nyolc bizottságot jelölt ki az iratok és minden más, az állam vagyonát képező tárgy átvételére.

25 Megtárgyalták a megyei tiszti karra javaslatot tevő bizottság előterjesztését is. A javasolt személyek közül csak Bíró Pál nem fogadta el az alispáni jelölést, helyette új személyt választottak. 25 Bizottságot neveztek ki a kolozsvári megye hivatal, a bánffyhunyadi, a mocsi, a tekéi, a kolozsvári, a gyalai járás, a kolozsvári járási kiküldött bíróság, a kolozsvári megyei törvényszék iratainak átvételére.