Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

78 Ad honorem Johannis Varga nak a lehetőségét. Az alapos és heves vitáktól sem mentes tárgyalásokon sikerült a bizalmatlanságot elaltatni és megszületett az október 20-ai diploma

7 az állam újbóli közjogi szerkezetéről, a magyarok alkotmányos jogainak helyreállításáról. A döntések egyértelműen a konzervatív erők és az egy és oszthatatlannak tekintett birodalmi eszme pillanatnyi győzelmét jelentették. Úgy hitték, hogy a rendi jogfolytonosság helyreállítása, a magyarországi és erdélyi látszatönállóság biztosítása elegendő a magyar nép megnyugtatására. Nagy stratégiai hiba volt az osztrákok részéről, hogy nem vizsgálták meg alaposabban azt a kérdést: kik támogatják a konzervatívokat, kiket képviselnek, kikre támaszkodnak véleményükkel? Eléggé gyorsan és egyértelműen kiderült volna, hogy nincs politikai háttere, nincs semmilyen szervezett bázisa — Szécsen Antal kifejezését használva — e „történeti-politikai egyéniségeknek." Deák, Eötvös, Kemény Zsigmond pedig — Dessewffy beszámolóját meghallgatva és az októberi diploma szövegét már október 21-én megismerve — egyértelműen elutasították a diplomát.

8 A diploma a bevezető sorok után azonnal a pragmatica sanctiora hivatkozott, hogy a két ország egységét és jogfolytonosságát bizonyítsa. A pragmatica sanctio, amely teljhatalommal bírt minden más törvény felett, a kibocsájtók véleménye szerint törölte az 1848-ban szentesített törvények érvényességét is. A diploma kiadásával egy időben, majd azt követően több más rendelkezés is megjelent, amelyek ígérték ugyan az alkotmányos forma helyreállítását, az új, konkrét közigazgatási elképzelések megvalósítását, de csak az 1848 előtti törvények és — amire még nem volt példa — a Birodalmi Tanácsban külön magyar és külön erdélyi képviselet alapján.

9 A legfelsőbb határozatok csak a külön magyar és külön erdélyi országgyűlés szervezését engedélyezték. Az ezután következő események igazolták, hogy nagyon szerencsétlen lépésnek bizonyult a konzervatív álláspont elfogadása. A pillanatnyi érdekeket sem szolgálta, de hosszabb távon sem járt semmilyen, a Birodalom számára hasznos eredménnyel. Lényegében inkább a centralizmus szorításán engedett az októberi diploma, ahelyett, hogy a liberalizmus korszerűbb alkotmányos törekvéseit vette volna alapul. A diploma magyarországi fogadtatása az első pillanattól kezdve bebizonyította, hogy a magyarok elutasítják az októberi diploma minden kitételét. Nemhogy megnyugvást nem hozott, hanem inkább feltüzelte az addig visszahúzódó, liberális középnemességet. A magyarok számára ugyanis az 1848-ban kivívott szabadságjogok elismerése továbbra is az alapját képezte minden Habsburg-közeledés elfogadásának. Ez nem7 Az októberi diploma teljes szövege utoljára 1903-ban jelent meg (KÓNYI M.: i. m. 492^495,). E tanulmány végén mellékletben ismét közöljük, mert úgy véljük, a jövő kutatóinak munkáját segítjük azzal, ha ismételten közzé tesszük a Magyar Országos Levéltárban őrzött hiteles példány alapján. 8 KÓNYI M.: i. m. 492. 9 Többek között rendelkeztek a birodalmi tanács képviseleti helyeinek újbóli elosztásáról, a magyar és az erdélyi kancelláriák visszaállításáról, néhány minisztérium általános hatáskörűségének megszüntetéséről, az erdélyi országgyűlés visszaállításáról stb.