Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 / 33–48. o.
46 Ad honorem Johannis Varga akár megyebeli követtársuk leszavazására is. (A megyénkénti két követ egybehangzó szavazata számított csak egy országgyűlési szavazatnak!) 49 Deák megkönnyebbülésére ekkor futott be Ráday lemondásának híre. Még épp időben, mert nem sokkal később Arad megye is kormánypárti utasítást küldött. 50 A pesti követ választást ezután szeptember 24-ére tűzték ki; esélyesként emlegették Nyáry Pált, de számosan támogatták az egyébként tolnai Bezerédjt is, akit Metternichék 1839 májusában buktattak meg Szekszárdon. Hasonló hírek már korábban is felreppentek: júliusban azt híresztelték, hogy Ráday helyére majd a bihari Beöthyt küldik pesti követként Pozsonyba, őt ugyanis szintén a kormányzat ütötte el megyéje követségétől. Beöthy, akárcsak Bezerédj, az országos ellenzék egyik vezéralakja volt, ezért a hír hihetőnek tűnt. 51 Végül azonban Dubraviczky Simon, Pest megye másodalispánja lett a megye új követe. 52 Említésre méltó tényező, hogy Prónay, a pesti adminisztrátor Pozsonyban többször is tárgyalt Deákkal a kialakult helyzetről. Hangsúlyozni kell ennek jelentőségét: a kormányzat által kinevezett adminisztrátor fontos politikai kérdésekben Deák Ferenccel egyeztetett! 53 Ez azt jelentette, hogy Deák megkerülhetetlen és mindenki számára elfogadható partner volt, kétségbevonhatatlanul az alsótábla, az országygyűlés remeklő vezére, aki a kisebb-nagyobb vereségekből is képes volt legalább ideig-óráig előnyt kicsikarni. Mindig képes volt olyan új javaslatokkal előállni, amelyeket követtársai elfogadhattak utasításuk sérelme nélkül, és így támogathatták a deáki irányvonalat. Deák a rendezett visszavonulások, és a közben adott érzékeny ellencsapások mestere volt. Szeptember 10-én Ráday ügyében még egy utolsó remény ébredt Deákokban: állítólag úton volt a számukra kedvező szatmári követutasítás. 11-én el is halasztották a kerületi ülést, konferenciák voltak helyette, esélylatolgatások, de a cél természetesen a kivárás volt. 54 Szeptember 12-én aztán tarthatatlanná vált a helyzet. Nagy Pál bejelentette, hogy botrányos ugyan az, hogy a főrendek nem tárgyalják a rendi üzeneteket, viszont ő nem halogathatja tovább a propozíciók tárgyalását. Kérte tehát az adatkérő-tudakoló felirati javaslat felküldését záradékok nélkül. Ekkor már egyértelmű többség állt Nagy Pál javaslata mellett, ezért Szentkirályi Mór azonnal bejelentette követtársa, Ráday lemondását, lehetetlenné téve azt, hogy megbuktassák; az elv így menthető volt és idővel akár ismét exponálható. Ugyanakkor Deák és Klauzál figyelmeztettek, hogy az engedékenység lejtőjén nincs megállás, és ha a junctimot is elvetik, immár alapelveket veszélyeztetnek. Jogi óvással javasolták Ráday ügyét 49 MOL József nádor. Infprot. 1839-62/37. 50 MOL Takáts. 8315. 51 MOL Takáts. 8248/b. 52 MOL József nádor. Kanc. eln. 1839/1102. 53 MOL Takáts. 8308/b. 54 MOL Takáts. 8316/b.
