Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - BESZÁMOLÓ - Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 2001. évi tevékenysége / 321–340. o.

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 2001. ÉVI TEVÉKENYSÉGE THE ACTIVITY OF THE NATIONAL ARCHIVES OF HUNGARY IN 2001. The report deals with the activity of the National Archives of Hungary in 2001. Il gives an overview of the changes in staff and in technical aids, the collecting, arrangign and sorting works carried out by the índividual departments, the growth in the quantity of documents, the scholary archievments, the publications produced by the Archives, its cultural role and internatíonal connections. A Magyar Országos Levéltár mint a magyarországi kulturális örökség írott emlékeinek központi gyűjtő- és őrzőhelye, szakmai stratégiájának megfelelően a beszámoló esztendejében is a levéltári anyag megóvására és minél szélesebb körben történő hozzáférhetővé tételének elősegítésére helyezte a hangsúlyt, ily módon téve eleget a levéltári törvényben meghatározott komplex kötelezettségeinek. E tevékenysége egy folyamatosan építkező hosszú távú koncepció része, amely a pénzügyi és személyi működési feltételek függvényében valósul meg. 2001 folyamán a költségvetési (valamint az ahhoz járuló pályázati és egyéb) támogatás a megelőző évhez hasonlóan kedvező objektív feltételeket biztosított a munkavégzéshez. Kevésbé mondható el ez a szubjektív feltételrendszerre. Ennek a jelentősége különösen annak a fényében értékelendő, hogy a Magyar Országos Levéltár mint a magyarországi levéltári rendszer központi — ennek megfelelően a törvényben rögzített feladatait is messze meghaladó kötelezettségekkel terhelt — intézménye a bérezésben (és ennek vonzatában a humánpolitikában) változatlanul erőteljesebb támogatást kívánna a levéltárfenntartó részéről. Annál is inkább, mert az itt folyó munkálatok eredményessége vagy kudarca az egész magyar levéltárügyben érezteti a hatását. Nem vitatható, hogy a 2001. év valamelyest elmozdulást jelentett a korábbi években rögzült negatív állapotból, noha a Levéltár bérszínvonala még mindig jelentősen alatta marad számos önkormányzati levéltárénak. Fontos döntés volt a minimálbér felemelése és a tudományosan minősített munkatársak illetményének rendezése, még akkor is, ha mindkét esetben kisebb kört érintett. Ez utóbbi éppen a fiatalok számára jelenthet perspektívát és ösztönzést. Az új minimálbérrel viszont jelentősen összeszorult az a bérezési sáv, amelybe a legtöbb középfokú végzettséggel rendelkező, ám fontos szakmai munkát végző dolgozót illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőket soroljuk. Mindkét csoport nélkülözhetetlen rövid és hosszú távon egyaránt a Levéltár számára. Tovább nehezítette a helyzetet a szakmai és pénzügyi-technikai területen foglalkoztatottak közötti megkülönböztetés, hiszen a két terület munkája elválaszthatatlan. Régóta esedékes volna szembe nézni azzal a ténnyel, és levonni a megfelelő konzekvenciákat, hogy a központi nemzeti levéltárban őrzött iratanyag egyedisége a szükséges szakmai ismeretek teljes körű megszerzését csakis hosszú távon teszi lehetővé. Ennek kihatásai — noha a szükséges háttér-információk sokrétűsége és