Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Kulcsár Krisztina: Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András tárborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szekesztette és a bevezető tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi. Budapest, 2000 / 310–318. o.

Irodalom 315 10 (1773. VII. 31-én, 386.); 1773/VIII-31 (1773. VIII. 30-án, 389.); 1773/IX-33. (1773. szept. 6-án, 389.). Ha csak lapozgatjuk a kiadványt, akkor feltűnnek olyan regeszták, amelyek nehezen érthetők. Például 1755. X. 25-én Mária Terézia Liechtenstein hg. tábornagynak: „A legénységet rendre és csendre inteni, a kicsapongásoktól visszatartani." (1775/X-104/a.; 66.) II. József útvonalának megváltoztatását így közli a kivonat: „Váratlanul útját megszakítani és Bécsbe visszatérnie kell" (1773/IX-33. 1773. szept. 6-án, 389.). Az ilyen kivonatokat — úgy véljük — egy kiadásra szánt könyv esetén feltétlenül javítani kellett volna. A könyv a német és latin nyelvű (esetleg magyar) dokumentumokat kivonatolva közli, míg 99 francia nyelvű közül — véleményünk szerint — mindössze négynél olvashatunk megfelelő kivonatot, további 32-nél egy-egy mondat, vagy kifejezés szerepel: „menetparancs" pl. egy kétoldalas levélnél (1745/1-2., 1745. jan. 17-én; 29.). A franciául írt dokumentumok jelentős részénél (63 darabnál) semmilyen közelebbi információt nem találunk a tartalomról, pedig egyikük-másikuk több oldal terjedelmű (pl. 1759/XII-286. 1759-ben, 174.; 1761/IV-208. 1761. ápr. 15-én, 217.; 1762/11-185. 1762. febr. 27-én, 301.). Úgy véljük, ezeket a hiányokat a publikálás előtt pótolni kellett volna. (Jegyezzük meg azt is, hogy három latin nyelvű iratnál is elmaradt a kivonatolás. 109., 114., 203.) Egy segédlet megbízhatóságának jellemzője, hogy a benne szereplő nevek helyes alakban, egységes formában szerepelnek, ezért rossz fényt vet a kiadványra, ha a regesztákban, majd a mutatókban különböző alakban tűnnek egyes emberek nevei, mint pl. Albert királyi herceg — Albrecht királyi herceg. Gróf Guasco-val a 195. oldal után már mint gróf Quasco-val találkozunk, és neve is így szerepel (egyébként helytelenül, mivel az előző névalak a helyes!) a névmutatóban. Az irat „feladója" és címzettje sorokban számos zavaró következetlenségre figyelhetünk fel. Gyakran két egymás melletti oldalon különböző rang szerepel egyegy katonatiszt nevénél, vagy olyan címeket, rangokat olvasunk, amelyek nem léteznek. Mária Terézia férje (akit Ferenc Istvánnak, Lotharingiai Ferencnek is hívnak a történészek) névváltozatokon kívül több különböző ranggal is „büszkélkedhet". (Ferenc német bir. császár 342., Ferenc német birod. császár 343., Ferenc német császár 351., 357., Ferenc német birodalmi császár 353., 357.) Az elnevezések megtévesztőek lehetnek. Lotharingiai Ferenc a Német-Római Birodalom császára volt. Ebben a korszakban szó sincs olyan államalakulatról, amelyet Német Császárságnak, s mi több: Német Birodalomnak neveztek volna. Gyakran változó sorrendben következnek egymás után a címek: némely alkalommal Neipperg gróf tábornagy (1741/DT29; 1741/m-30; 26.), majd a 27. oldalon Gróf Neipperg tábornagy (1741/VII-35), végül egyszerűen Neipperg tábornagy (32-33.) található a címsorban. A kötet II. Józsefet csak „József császárként" tünteti fel — tévedésre talán nem adhat okot, hiszen I. József a 18. század elején uralkodott, a hozzáértőt azonban zavarja ez a hiba.