Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Kulcsár Krisztina: Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András tárborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szekesztette és a bevezető tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi. Budapest, 2000 / 310–318. o.

Irodalom 311 Egy ilyen vállalkozás hatalmas munkát és még nagyobb ráfordított időt jelent, és bizony manapság ritka az olyan levéltár, amely darabszintű segédletet készít és jelentet meg egyes iratanyagairól. E könyv tetemes részét, ahogy már említettük, a gróf hivatali levelezésének, iratainak ilyen igen részletes lajstroma tölti ki. Az azonban sajnálatos, ha egy ilyen szép kiállítású, illusztrációkkal és mellékletekkel ellátott kötetben számos hiba és elírás fedezhető fel, amelyek megnehezítik a használatát. Az első elírást a kötet alcíménél fedezhetjük fel. „Válogatás Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból". Hadik András azonban soha nem viselt táborszernagyi rangot. Ezt a kinevezést kezdetben a tüzérség, majd e fegyvernemtől átvéve a gyalogság elöljárói kaphatták. Hadik azonban a lovasságnál szolgált. Hadik András katonai rangjai különböző alakokban, nem mindig pontos meghatározással jelennek meg. A főcím elírásán kívül számos tartalmi kivonat Hadikot lovassági tábornaggyá nevezi ki. Ilyen katonai cím nem létezik, feltehetően elírás (vagy összevonás) következménye. Hadik 1762. szeptember 2-tól lovassági tábornok, 1774. május 17-én nyerte el a tábornagyi kinevezést, ahogy azt a gróf életrajzi adatait felsoroló lista is feltünteti (20.). A kötet alcímében szereplő táborszernagyi kinevezés időpontját tehát hiába keressük az életrajzi adatoknál, és szövegét az iratok között. A melléklet ugyan több dokumentumot közöl „faximilében" (facsimile, vagy magyarosan fakszimile), de egyikük sem Hadik András táborszernagyi kinevezése, mivel mint a lovasságnál szolgáló, ezt a rangot soha nem nyerte el. A könyvet alaposabb vizsgálat alá vetve, arra használtuk, amire szánták: segédletként. Nem csak általánosságban, hanem a gyakorlat alapján próbáljuk bemutatni, mennyire használható, informatív és megbízható segédlet. Mintaként főként 1772 és 1773 között íródott leveleket és dokumentumokat választottunk ki. A Habsburg Birodalom csapatai 1772-ben vonultak be Lengyelország déli részébe, amelyet Galícia és Lodoméria néven az osztrák tartományok közé csatoltak. A terület legfőbb katonai vezetőjének, galíciai főhadparancsnoknak Hadik Andrást nevezték ki. Alig egy évvel később II. József császár Magyarországon, majd a Temesi Bánságon át az Erdélyi Nagyfejedelemségbe vezető utazásán úgy döntött, hogy eltér eredeti szándékától, és nem Pest felé utazik tovább, hanem Kassáról az új tartományba indul. 1773. július 26-án kíséretével átlépte a határt és megkezdte több hónaposra tervezett utazását, amelyet elsősorban a katonaság, vagyis Hadik András készített elő. Az előkészítés és az utazás alatt született levelek alapján vizsgáltuk meg, hogy a lajstromkötet mennyiben fedi az eredeti dokumentumok tartalmát, vagyis menynyiben hasznosítható a kutatáskor. A vizsgálat során olyan eltéréseket fedeztünk fel, amelyek első olvasáskor, tájékozódáskor nem derülnek ki. Ha kézbe vesszük a kötetet és az eredeti iratokat, elsőként az ötlik szembe, mennyire eltérő alakban találkozunk a jelzettel. A leveleken piros tintával év, hó, sorszám feljegyzést szerepel (1773—

IV—1), a megjelentetett kötet kivonatai viszont