Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Kulcsár Krisztina: Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András tárborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szekesztette és a bevezető tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi. Budapest, 2000 / 310–318. o.

310 Irodalom A kötet a fent említett kisebb hibák ellenére is örömmel ajánlható mindazoknak, akik a vidék története vagy éppen Bél Mátyás munkássága iránt érdeklődnek, és csak remélhető, hogy az ígért folytatás mielőbb napvilágot lát. Ugyancsak örömet okozhat az a tény, hogy az egyik legöntudatosabb régió évekkel ezelőtt megszakadt forrásközlési gyakorlata e kötet megjelenésével ismét életre kel. Reisz T. Csaba MÁRIA TERÉZIA HADVEZÉRE Válogatás Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta FARKAS GYÖNGYI Hadtörténelmi Levéltár. Bp., 2000. 488 p. 2000-ben a Hadtörténelmi Levéltári Kiadványok sorozatban jelent meg a Hadtörténelmi Levéltár újabb kiadványa. A kötetet Hadik András leszármazottjának, a Németországban élő Hadik-Barkóczy Ádámnak ajánlása nyitja, majd hat oldalon Farkas Gyöngyinek, az iratok referensének az összeállítása következik a gróf katonai pályafutásáról. Hadik András személyének időbeli elhelyezését hivatott megkönnyíteni a korszak főbb eseményeit, illetőleg a gróf életrajzi adatait bemutató két lista. Az A/4-es méretű könyv nagyobb részét (401 oldalt a 488-ból) egy részletes felsorolás alkotja, amely — „az eredeti regisztratúrához készített korabeli segédlet alapján" — közli Hadik András a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött magánlevéltárának dokumentumai közül a levelezést. A lista rövid kivonatok formájában áttekintést nyújt az egyes levelek írójáról, keletkezési dátumáról, majd a tartalmi összefoglaló után feltünteti az irat jellegét (másolat, kivonat stb.) és terjedelmét. A levéltár egyéb dokumentumainak felsorolása után forrásokat is közre adnak a kötet összeállítói, eredeti nyelvű átiratban és magyar fordításban. A vaskos könyvet személynév- és helynévmutató, valamint képmellékletek: térképek, iratok képei zárják. Az elmondottak alapján a történészek, levéltárosok és a kutatók örömmel üdvözölik a vállalkozást, amely a 18. század méltatlanul feledésre ítélt magyar személyiségénekjelentős katonai-közéleti szereplésébe enged bepillantást. Hadik Andrásról általában katonai tettei jutnak eszünkbe: már fiatalon, a török ellen folytatott háborúban bizonyította tehetségét. Közismert a hétéves háborúban 1757-ben végrehajtott nevezetes huszárcsele: „Berlin megsarcolása". A hadtörténet és a korszak iránt érdeklődők hallhattak esetleg arról is, hogy a magyar származású gróf betöltötte a Habsburg Birodalom legmagasabb katonai tisztét: 1774-ben az Udvari Haditanács elnökévé nevezték ki. A szerencsésebbek talán kézbe vették és olvasták Markó Árpádnak, a Hadtörténelmi Levéltár egykori igazgatójának a gróf életéről írt alapos, főként a magyarországi forrásokat feldolgozó munkáját. (Markó Árpád, Futaki gróf Hadik András tábornagy. Bp., 1944.) Ezért is üdvözlendő, ha a nagyközönség elé tárul, és egy segédlet révén kutathatóvá válik a Budapesten őrzött, de szinte teljesen ismeretlen anyag.