Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Bató Szilvia: Városok az Alföldön a 14–16. században. Szerkesztette: Blazovich László. Szeged, 2002. (Dél-alföldi századok, 17.) / 291–294. o.

BLAZOVICH LÁSZLÓ VÁROSOK AZ ALFÖLDÖN A 14-16. SZÁZADBAN Szerk: Blazovich László. Szeged, 2002. 272 p. (Dél-Alföldi Évszázadok, 17.) Immáron a 17. kötete jelent meg annak a Dél-Alföldi Évszázadok sorozatnak Szegeden, amely célul tűzte a régió történetével foglalkozó tematikus tanulmánygyűjtemények és önálló monográfiák befogadását. A legújabb, Blazovich László által írt könyv az Alföldön kialakult városok 14—16. századi történetével foglalkozik. A szerző az elmúlt öt év során tanulmányokban már közzétette monográfiája egy részét, amely most kiegészült egy önálló kutatástörténeti áttekintéssel, egy új jogi-közigazgatási fejezettel és az Eredmények című tézisszerű összefoglalással. A feldolgozott témák igen nagy területet fognak át, mivel az alföldi holocén kori természetföldrajzi viszonyok kialakulásától indulva, a középkori településhálózaton és településszerkezeten át, a közlekedésen, az állattenyésztésen, valamint a népesség etnikai összetételén keresztül a közigazgatás-történetet és a jogtörténetet is érintik. Mindezek szervesen kapcsolódnak a késő középkori Alföldön városi funkciót betöltő települések történetéhez. Blazovich László a Bevezetésben részletes kutatástörténeti összefoglalóban mutatja be a kezdetektől a magyarországi városok középkori történetével foglalkozó szerzők munkásságát. Különválasztva tárgyalja a településmonográfiákat és az általános várostörténeti munkákat egészen napjainkig, majd röviden áttekinti a hazánkra vonatkozó külföldi irodalmat is. A fejezet végén részletesen foglalkozik a jelenlegi kutatási irányokat meghatározó Kubinyi András munkáival. A szerző Az Alföld természeti képe, Település gazdaság, Társadalom és jog témakörbe csoportosítva három nagy szerkezeti egységben tárgyalja az általa fontosnak tartott témákat. Az elsőben a megtelepedés természeti körülményeit elemzi, kijelentve, hogy a Duna vonalát tekinti határnak. Itt foglalja össze a domborzat, az éghajlat, a növénytakaró, és a vízhálózat változásait, és a történeti földrajzi eredményeket. Az egyes fejezeteket impozáns térképek egészítik ki, amelyeken a leírt szöveg képileg jelenik meg. Előfordul azonban, hogy nem minden, a szövegben említett állandó vízfolyás (pl.: Körös-ér) szerepel az úthálózatot is bemutató térképmellékleten. A fejezet lezárásaként — az írott forrásokra támaszkodva — a természetföldrajzi viszonyok szerepét hangsúlyozza a települések kialakulásánál. A településsel és gazdasággal foglalkozó egység négy önálló részből tevődik össze. A településhálózat kialakulásáról és átrendeződéséről szóló fejezetben a szerző — néhány régészeti eredmény mellett — leginkább okleveles forrásanyagra hivatkozva állapítja meg, hogy nem történtek lényeges változások a középkorban. A második kérdéskör, amit Blazovich László érint, a 14—16. századi úthálózat rekonstrukciója, amelynek eredményeit Kubinyi András is felhasználta (Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged, 2000.). Döntő