Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

224 Forrásközlések tudható be, hogy az egri püspök 1641-es helyzetelemzésével, elképzeléseivel megismerkedhetünk. Nagy valószínűséggel a Szentszék kivételes beavatkozásának kell tulajdonítanunk, hogy Lippay kollégáival ellentétben pápai megerősítés nélkül is eleget tett a sixtusi előírásnak. Róma ugyanis a vele politikai konfliktusba kerülő Pázmány halála után igyekezett úgymond „megrendszabályozni" a magyar püspököket. 130 E törekvés egyik célpontja a közismerten Pázmány-kreatúra Lippay volt, akit a Szentszék a rezidencia-kötelezettségre hivatkozva megkísérelt kancellári tisztéből és így a bécsi udvarból eltávolítani. Érdekes módon azonban nem korábbi, egyházjogilag szabályosan, pápai megerősítéssel kormányzott veszprémi egyházmegyéjébe, hanem az egribe. A császári diplomácia közbelépésére a meglehetősen nehéz helyzetbe került Lippaynak végül sikerült korlátozott idejű, kétévente megújítandó felmentést kapnia a helybennlakás kötelme alól. Ügyével a zsinati kongregáció keretein belül felállított, úgynevezett Sacra Congregatio Residentiae Episcoporum foglakozott több ízben. 131 Róma eljárása ismét több kérdést vet fel. Az egyik, hogy miért nem a bullák megszerzésének ösztönzésére hozott szankciókat? A leginkább valószínű válasz erre az, hogy a már több mint egy évtizede kiújult, és részlegesen csak 1645-ben rendezett annata- és illetékfizetési vita miatti32 a Kúria számára meglehetősen kényes lett volna egy anyagi vonatkozású ügyben kánoni fenyítéket alkalmazni. A másik kérdés, hogy a kancellárt miért nem veszprémi rezidenciájára kísérelték meg eltávolítani? Ennek azonban sok realitása nem lett volna, hiszen ott már Jakusith György személyében a pozsonyi kamara által beiktatva egy másik főpap működött. 133 Azzal viszont, hogy a rezidencia-kötelezettséget Eger esetében kérték számon, majd végül a felmentést is ugyanoda kapta meg,l

34 Lippay egri főpásztorsága konzisztoriális aktus nélkül is kivételes kánoni szentesítést nyert — a gyakorlatban. Ez, valamint a különleges „szakhatósági" figyelem a zsinati kongregáció bíborosai részéről elegendő késztetést jelenthetett arra, hogy a székében pápai megerősítéssel nem rendelkező püspök egyedülálló módon eleget tegyen jelentési kötelezettségének. A kúriai figyelem médiuma a bécsi pápai nuncius volt. A rezidencia-ügyet elsősorban még Mattéi közvetlen elődje, a magyar püspököket felettébb nem ked130 TUSOR PÉTER: Pázmány állandó római követségének terve 1632-1634. Pázmány Péter és kora. Szerk. HARGITTAY EMIL. Piliscsaba, 2001. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok, 2.) 151-175., 170-172. 131 Az ügyet külön tanulmányban fogom feldolgozni. Néhány fontosabb irat: ASV Congr. del Concilio, Regesta Litterarum super Residentia, vol. 1, fol. 57

v

. 64

v

. 68

v

. 76

v

. 78

v

. 81v-82

r

. 89

v

. 152

r

v

. 156

r

; és BAV Barb. Lat., vol. 6849, n 5. vol. 6851. fol. 38

r-39v. vol. 6870, fol. 29

r

v

. vol. 6894, fol. 19

r

v

. 41

r

v

. vol. 7076, n. 10. — A rezidencia kongregációra (benne Lippay esetének említésével): AGOSTINO LAURO: La curia Romána e la residenza dei veseovi. La societá religiosa nell'eta modema. Atti del convegno studi di storia sociale e religiosa Capaccio-Paestum, 18-21 maggio 1972. Napoli, 1973. 869-883. 132 FRAKNÓI V.: i. m., 359-363.; FRAKNÓI VILMOS: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel 1-ÍIi. Bp., 1901-1903. III., 357-358., 544-545., 1214-1219 sz. jegyzetek. 133 MOL MKA Coll. Eccl. (E 229), vol. 1, fol. 386-387. 134 Az 1639. szeptember 2-án két év időtartamra adott felmentést többek között említi: HC IV, 73.