Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

220 Forrásközlések tésének végül meg nem valósult terve. Emellett a tapolyhanosfalvai történet ismertetésekor Lippay meglehetős időbeli távolságból tekint az eseményre, hiszen már a különleges következményt: a „reprotestantizáció" helyi közösségekre eleddig aligha használt fogalmával leírható jelenségét is említi. A vizitációra pedig 1640 tavaszánál korább nemigen kerülhetett sor.

109 Ezek az érvek, leginkább pedig az utóbbi mind határozottabban 1641 irányába mutatnak. Méghozzá feltűnő összhangban az egri püspök azon állításával, miszerint bécsi szeminárium-alapítása gyakorlatilag már befejeződött. Az intézmény ténylegesen 1641 novemberétől működött, uralkodói megerősítését Lippay 1642 júliusában kérte és ünnepélyes megnyitására 1642 novemberében került sor.

110 Bár az alapítás meglehetősen hosszú időt vett igénybe

111 a szöveg kifejezéseit figyelembe véve

112 irányadónak az 1641. novemberi dátum tekinthető. Ezzel szemben az uniót a „rutének pátriárkájával", azaz Basilius Taraszovich-csal a jelentés még elérendő célként, de nem küszöbönálló eseményként kezeli. A rutén főpap hitvallására végül 1642 április-júniusában került sor.

113 109 Mattéi nuncius 1639. október 8-ai — alább még idézendő —jelentésében írja, hogy Lippay néhány héten belül vizitálni fogja egyházmegyéjét (BAV Barb. lat., vol. 7017, fol. 80

r

.) A püspök azonban még januárban is Bécsben volt (PL Archívum Saeculare Acta Radicalia [= AS AR], classis X, n. 196, 9. cs., fol. 279-282; 61.es

., fol. 80-81.). Március 14. körű! érkezett meg Jászóra, ahonnan április 10-11-én indult vissza Bécsbe Kassa-Eperjes-Szepes irányában: „Énnekem itten való maradásom nem leszen tovább Húsvét után való szerdánál, azon vagyok, hogy ugyanazon napon, avagy pedig másnap, csötörtökön meginduljak, és Kassának Szepes felé igyenesen menjek Bécsbe." (Levelei Nyáry Istvánhoz, Kassa, 1640. márc. 14 és Jászó, április 4. MOL Zichy család levéltára [P 707], fasc. 81, NB. n. 7768-69.) A rendelkezésre álló adatok szerint ez a leghosszabb idő, amit a püspök-kancellár egyházmegyéjében töltött. — A vizitációról jegyzőkönyv nem maradt fenn, a legkorábbi ilyen egri egyházmegyei irat 1746-ból származik. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa VI: Egri főegyházmegye. Szerk. DÓKA KLÁRA. Bp., 1998. 7. 110 FAZEKAS I.: Magyar kispapok Bécsben i. m., 11; FAZEKAS I.: A Pázmáneum története (kézirat) i. m., 15-17.; Lippay levele Hl. Ferdinándhoz az alapítás ügyében (1642. júl. 26-ai kivonat): MOL Magyar Kancelláriai Levéltár (= MKL), Magyar királyi kancellária, Propositiones et opiniones (A 33), n. 267/1642. 111 FAZEKAS I.: A Pazmaneum története (kézirat) i. m., i. h. — G.B. Pallotto bíboros egy misszionáriusi jelentés nyomán már 1640. december 3-án referált a hitterjesztési kongregációban a szeminárium ügyéről, méghozzá igen sajátosnak tűnő összefüggésben: „Episcopi Agriensis pietatem commendavit, qui 20 lóca sui seminarii offert pro adolescentibus linguae Polonicae vei Illyricae cum victu et vestitu, si iuramento se obstrinxerant in eius dioecesi in spiritualibus servire, iussitque de huiusmodi oblatione rationem haberi, ut cum adolescentes praefatarum linguarum recurrant pro subsidio ad sacram congregationem, huiusmodi occasio prosequendi sua studia illis proponatur." APF Acta, vol. 14, fol. 23 Y. 112 „Semínarium Viennae...erexi" „alumnatui Viennensi iampene sufficienterprovidit, et necessaria constituit" M. LACKÓ: Unió Uzhorodensis i. m., 78-79; 205. HODINKA A.: A munkácsi görög-kalholikus püspökség i. m., 288-294; ATHANASIUS G. WELYKYJ (ed.): Litterae episcoporum históriám Ucrainae illustrantes (1600-1900). I: 1600-1640. Romae, 1972. 16., n. 14. — Meg kell említeni, hogy Lippay a rutén püspökkel szemben Rákóczi által alkalmazott retorziók között külön nem tér ki annak 1640 december-1641 szeptember közötti bebörtönzésére. Ebből nagy bizonyossággal viszont csak az következik, hogy a jelentés nem keletkezhetett a mondott időszakban, hiszen az aktuálisan fennálló fogságot a püspök valóban aligha hallgathatta volna el. A fentebbi érvek pedig inkább kiszabadulás utáni keletkezést valószínűsítik. Bár kétségkívül gyanús némileg Lippay némasága, s az, hogy konkrétan csupán Taraszovich jövedelmeinek „befagyasztásáról" ír, az omnibus machinationibus kifejezés mégis eléggé tág fogalom arra, hogy még az ilyen radikális büntetőintézkedést is magában foglalja. Ennek bekövetkeztéről, majd megszűntéről 1640. március 15-i, illetve 1641. szept. 12-i leveleiben a püspök egyébként is már behatóan í 13