Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

Tusor Péter: Lippay György egri püspök jelentése 217 Hodinka Antal a munkácsi egyházmegye történetéről írt monográfiájában a kongregáció 1637. évi aktáiból szó szerint idézi a következőket: „Referente eodem e. d. Pallotto literas eppi Agriensis de modo propagandi

95 in Ung. Religionem cath., s. congr. nolens seminaria, quae proponit eppus, erigere". Vagyis hogy az egri püspök levelét a katolikus vallás magyarországi terjesztésének módozatairól referálták a pápai szakhatóság ülésén, ám ez mégsem tartja kívánatosnak a javasolt szemináriumok megalapítását. Hodinka némileg félreértelmezi a kongregációs bejegyzés szövegét, hiszen az egyértelműen papnevelőd létesítéséről beszél. Mivel azonban forrásunkban Lippay szintén több szeminárium emeléséhez kéri a Szentszék hozzájárulását, így még inkább tálcán kínálkozik a megoldás: a főpap egri szolgálata kezdetén mégiscsak a hitterjesztési kongregáció számára készített egy tervezetet. Egyrészt beható tájékoztatásul, másrészt pedig azért, hogy a római központ, konkrétan annak missziós főhatósága támogatásával biztosítsa a katolicizmus protestantizmussal szembeni versenyképességét Felső-Magyarországon. Ezzel — előbbi okfejtésünkre alaposan rácáfolva — egy csapásra megoldódna az irat datálásának, rendeltetésének kérdése. Tisztázódna, hogy miért nem került a zsinati kongregáció elé, s miért hiányzik az ad limina jelentések gyűjteményéből. Sőt a Propaganda döntésének ismeretében azt is kijelenthetnénk: Róma érdemben megtárgyalta az előterjesztéseket, kifejezetten értékelte azokat, mindazonáltal átmeneti anyagi nehézségek miatt nem volt képes a szükséges támogatást megadni.

96 A megoldás persze nem ilyen egyszerű. Bármennyire is fontos momentum lenne, hogy a forrásunk szentszéki ügykezelésére támpontot találjunk, a pusztán szakirodalmi alapú vizsgálat teljesen tévútra vinne bennünket. Ugyanis a kongregáció határozatáról értesítő levél, amely a határozathoz hasonlóan valóban már Lippay püspöksége idején keletkezett, még elődjének, Lósy Imrének (1633-1637) van címezve.

97 A Hodinka által idézett dekrétum az ő 1637. január 3-ai, kifejezetten a Propagandához intézett levelére vonatkozik. Ebben Lósy szokás szerint az olasz minorita misszionáriusok felső-magyarországi működését kritizálja, és pár mondatban egy alternatív megoldást vázol fel. Eszerint a misszionáriusokat a Szent Üdvözítőről nevezett obszerváns ferences rendtartomány kolostoraiban kellene elhelyezni, és a katolicizmus pozícióinak biztosítására mind a protestáns, mind pedig a török területeken ezek mellett lenne célszerű szemináriumokat létrehozni. Ezen intézmények fenntartásának biztosítására kért Rómától intézményenként nem túl 95 A kiemelés (propagandi) Hodinkától, Hivatkozása: „Róma, Prop. Levt., Acta congr. 1637, pag. 311." 96 „Referente eodem eminentissimo dominó cardinale Pallotto litteras episcopi Agriensis de modo propagandi in Vngaria religionem catholicam, sacra congregatio non valens seminaria, quae proponit episcopus erigere et manutenere, quia redditus eius non sufficiunt, iussit episcopo praefato rescribi eius sententiam probatam fuisse ab eminentissimis patribus, sed cum adhuc sacra congregatio non habeat redditus ad erigenda et manutenenda nova seminaria sufficientes, huiusmodi provisionem ad meliora tempóra differre cogitur. APF Acta, vol. 12, fol. 31 l

v

. 1637. június 22. (!), az ülés 17. pontja. 97 1637. május 27. (!) Lettere [Latiné], 9, fol. 89v-90

r

. — Lippay kinevezésének dátuma a 116. jegyzetben.