Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

216 Fo rrás közlés ek hamisításával újra és újra meggyanúsított horvát ferences — Levakovich Rafaeltől.

90 A kérdés második fele könnyen megválaszolható, hiszen a fogalmazványban a kérések címzettjeként még többször szerepel a Sacra Congregatio kifejezés. Amit azután Lippay, egyébként helyesen, a pápa különféle megszólításaira javított át. Némileg problémásabb annak eldöntése, hogy az emlegetett intézmény valóban a jelentéseket fogadó zsinati kongregációt takarja-e? Vagy esetleg egy, a hitterjesztési kongregációhoz intézett modus iuvandi religionem-szerű memorandumról beszélhetünk? A katolicizmus modernizációjának és propagálásának lehetőségeit középpontba állító irat tárgyalásmódja ugyanis feltűnően hasonlít azon tervezetekre, amelyeket Pázmány Péter esztergomi érsek, Dallos Miklós váci és Domitrovich Péter zágrábi püspök vetett papírra 1622-ben a Propaganda megalapításakor.

91 Ezek az emlékiratok azonban kifejezetten a frissen megalakult hitterjesztési kongregáció felkérésére készültek még XV. Gergely (1621-1623) pontifikátusa alatt. Hasonló felkérésnek — vagy bármilyen vonatkozó utalásnak — nyoma sincs a kongregáció akta- és levélregistrumaiba.n Lippay egri püspöksége idejéből (1637-1642).

92 Sőt teljességgel kizárható, hogy VIII. Orbán (1623-1644) pápaságának utolsó éveiben ilyenre sor került volna.

93 Az sem tűnik valószínűnek, hogy Lippay önkéntes elhatározásból írt volna egy ilyen nagy ívű tervezetet a Propagandának, ráadásul úgy, hogy annak — a magyar hierarchia számára akut problémát jelentő — olasz miszszionáriusairól tulajdonképpen egy szót sem ejt benne. Egyedül a szakirodalomban találkozunk azzal az állítással, hogy Lippay úgymond „anyagi támogatást kért a propagandától egy papnövelde felállítására".

94 90 La Servia é provincia di Vngaria, AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1150, j. / 91 Összehasonlító elemzésük: TUSOR PÉTER: A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IX. Szerk. FÜR LAJOS. Bp., 1999. 19-38., 21-24.; TÓTH I. GY.: A Propaganda megalapítása i. m., 41-45.; illetve MOLNÁR A.: Katolikus missziók i. m., 210-211. 92 A kongregáció levéltárának következő köteteit ellenőriztem: APF Acta, vol. 12. 13. 14. 15; Lettere [Volgán], vol. 17. 18. 19. 20. 21; Lettere [Latini], voi. 9. — Önmagában az, hogy az jelentés szövege nincs meg — márpedig nincs meg — a kongregáció levéltárában, még nem elegendő bizonyíték. A történeti kutatás Tóth István György felfedezéséig Pázmány említett emlékiratát is más hely(ek)ről használta, ennek ügyiratai azonban ismertek voltak. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Pázmány Péter négy ismeretlen levele. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve VIII. Szerk. FÜR LAJOS. Bp., 1997. 169-184.; TUSOR P.: i. m., 22., 10. j.; TÓTH I. GY.: A Propaganda megalapítása i. m., 42., 70. j.; TÓTH I. GY.: Ahogy Róma látott minket i. m., 567-568., 73. j. 93 Pontifikátusára: GEORG LUTZ: Rom und Európa wáhrend des Pontifikats Urbans VIII. Politik und Diplomatie. Wirtschaft und Finanzen. Kultur und Religion. Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. v. R. ELZE-H. SCHMIDINGER-H.S. NORDHOLT. Wien-Rom, 1976. 72167.; GEORG LUTZ: Kardinal Giovanni Francesco Guidi di Bagno. Politik und Religion im Zeitalter Richelieus und Urbans VIII. Tübingen, 1971. (Bibliothek des Deutschen Historischen Institut in Rom, 34.); JUDITH A. HOOK: Úrban VIII. Die Paradoxie der geistlichen Monarchie. Europas Fürstenhöfe 1400-1800. Hrsg. v. A. G. DICKENS. Graz-Wien-Köln, 1978. 213-231.; JOSEPH GRISAR: Papstliche Finanzen, Nepotismus und Kirchenrecht unter Úrban VIII. Xénia Piana. Romae, 1943. (Miscellanea Históriáé Pontificiae, 7.) 205-366.; Enciclopedia dei Papi. Hl: Innocenzo VIII-Giovanni Paolo II). Ed. ISTITUTO DELLA ENCICLOPEDIA ITALIAN A. Roma, 2000. 307-321. 94 HODINKA A.: A munkácsi görög-katholikus püspökség i. m., 762.