Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

208 Forrásközlések tanulmányok. Az alapítás létrejöttével az történne, hogy még az eretnek szülők is elküldenék fiaikat ingyenes tanulásra, vagy szüleik akarata ellenére a jezsuita oktatás vonzó módszerétől elcsábítva fiaik maguk sietnének oda, miként azt a gyakorlatban olykor tapasztaljuk.

4

^ Másodszor sokat használna, ha Erdélynek katolikus fejedelme lenne, ugyanis ha azon ország közeli segítsége és befolyása, amiben többnyire bíznak, elveszne számukra, az országgyűléseken nem lenne már akkora erejük, és otthon sem maradna meg korábbi hatalmuk, valamint okuk az elbizakodottságra és az álhatatlanságra.

50 Harmadszor javukra válhatna a katolikus mágnások buzgalma, akiknek környezetében számottevő nemes szokott tartózkodni, s többnyire különféle szolgálatokra is kötelezve vannak. Ha e főurak udvarában egy-két szerzetes vagy más egyházi tartózkodna, működésük nem lebecsülendő termést hozna a nemesség körében is. Negyedszer a heretikus köznépet avagy településeket akkor lehetne megnyerni, ha a katolikus urak, akinek tulajdonában állnak, kitiltanák onnan az eretnek prédikátorokat és helyükre katolikusokat helyeznének. Mindvégig ugyanis szüntelen arra törekedtünk, hogy annyi vallási engedmény és szabadságok közepette ennek lehetősége és joga a katolikusok számára manapság is sértetlenül megmaradjon. Noha az eretnekek teljes erővel, mind az országgyűléseken, mind pedig háborúban, fegyverekkel ellenszegültek, e jogunkból sohasem engedtünk, sőt a prédikátorok folytonos kitiltásával, elmozdításával, valamint katolikus papoknak helyükre történő állításával nap mint nap törekszünk megtartására és érvényesítésére. Ugyanakkor nem tartjuk tanácsosnak, hogy ezt a módszert kiterjesszük, és egyetemlegesen, bárhol s bármikor alkalmazzuk. Máskülönben ugyanis az ebbe soha bele nem nyugvó eretnekek erdélyi és török támogatással bizonyára fegyverre kelnének. Ók tudniillik azt állítják, hogy a katolikusoknak egyáltalán nincsen joguk a plébániák és templomok elvételére. Ez a vita máig eldöntetlen maradt, anélkül azonban, hogy az uralkodók valamelyik fél javára állást foglaltak volna. A köznépen tehát legfőképpen csak akkor lehetne segíteni, ha nagy számban akadnának tudós és jámbor magyar papok, kiváltképpen pedig odavalósiak, akik az embereket szóval és példával taní49 Vö. MÉSZÁROS I.: i. m., 132-144.; SZENTPÉTERY 1.: i. m., 5-8; és itt különösen ŐRY M.: i. m., 12-21. 50 Az elképzelés másfél évtizeddel később, némileg több realitással, a török elleni pápai segítségnyújtással összefüggésben II. Rákóczi György (1648-1660) kapcsán is felvetődött. L. többek között Lippay levelét VII. Sándorhoz, Pozsony, 1658. febr. 22. Archivio Segreto Vaticano (- ASV), Segreteria di Stato, Veseovi e Prelati, vol. 43, fol. 33

r-34

v

; és Rákóczi 1658. szeptember 11-i levelét a bécsi nunciatúra uditoréjához: Veíera Monumenta Slavorum meridionalium históriám illustrantia. ti: A Clemente VII usque ad Pium VII (1524-1800). Ed. AUGUSTINUS THEINER. Zagrabiae, 1875. 146.— Hogy az elképzelés több volt kósza ötletnél mutatja, a terv a pápai nunciust is foglalkoztatta; a pálos misszionárius Vanoviczi János pedig Lorántffy Zsuzsanna térítésével kísérletezett. BAV Fondo Barberini latini, vol. 7038, fol. 81

r-82

r

; GALLA FERENC: Lorántfy Zsuzsanna és a katolicizmus. Egység Útja, 2. (1944) 314-316.; vö. még HERMANN E.: i. m., 271.