Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

Tusor Péter: Lippay György egri püspök jelentése 209 tanák és a katolikus urak eretnek alattvalóit a hitre térítenék.

51 Ám hogy mekkora ebben az egyházmegyében a paphiány, a hamarosan elmondásra kerülőkből bőségesen és világosan ki fog derülni.

52 Negyedszer. Az egri egyházmegyében élő katolikusok helyzete a következő. Van püspökük és tizenhét kanonokból álló káptalanuk, akik — miután Egerből a megveszekedett törökök elűzték, Kassáról pedig a Bocskai-lázadás alatt az eretnekek kitiltották és elzavarták őket — a jászói prépostság jelentéktelen városában kényszerültek letelepedni és székhelyüket kialakítani.

53 A sarutlan ferencesek két kolostora esik a keresztény területekre,

54 egy található a török uralom alatt.

55 A bő ujjú csuhát viselő barátok egy kolostorral és egy rezidenciával rendelkeznek,

56 ahol a minap egy szerz.etes az eretnekektől mártíromságot szenvedett.

57 A jezsuitáknak nálunk egy kollégiumuk és két rezidenciájuk működik

58

, a törököknél csak ez utóbbiból egy, mégpedig Gyöngyösön.

59 Az egyházmegye bárói és főbb mágnásai többA „térítő földesúri ellenreformáció" kérdéskörével legutóbb TÓTH ISTVÁN GYÖRGY foglalkozott: Hittérítés vallásszabadság nélkül. Olasz misszionáriusok és magyar nemesurak a 17. századi Magyarországon. Századok, 135. (2001) 1313-1348., főleg 1313-1325.; L. majd még jelen forrásra épülő, alább idézendő, még sajtó alatt lévő konferencia-előadásom szövegét is. A harmadik pont szakirodalmi kivonata: „3. A heretikusok: a lutheránusok és a kálvinisták nemcsak nagyon elterjedtek az egri egyházmegyében, de nagy hatalommal is bírnak. Kevés kivétellel az egész nemesség, mely a vármegyéket kormányozza, «meg van fertőzve» az új hittel. Az öt szabad királyi város (Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa és Szeben) lakossága csaknem teljesen német anyanyelvű és protestáns vallású. Ők gyakorolják a hatalmat a katolikus presbiter és a plébános kizárásával, Kassa kivételével, ahol van katolikus kápolna. A németek száma Sáros vármegyétől Szatmárig 50 ezerre tehető. A tizenkét hajdúvárosban 12 ezer kálvinista nemes katona lakik, de valamelyes részük a váradi egyházmegyéhez tartozik. «Itt vannak azok, akik az országgyűlésen oly erősek tömegükben és fondorlataikban, hogy a katolikus vallás és az egyház szabadságát ostromolják, és ezek akaratától függ, hogy mit határoznak az országgyűlésen és milyen törvényeket hoznak.»" SUGÁR I.: i. m., 315-316. Vö. a 22. jegyzetben idézett irodalmat. Jászó 1614-1650 között volt káptalan és püspökség székhelye, ezután pedig ismét Kassa. Az obszerváns ferencesek Szendrőn 1629-bcn és Sebesen (Nizná Sebastová) 1637-ben alapított kolostorai. FAZEKAS ISTVÁN: Szerzetesrendek Kelet-Magyarországon a XVII. Században. Miscellanea Anno 1999. Presov, 2000. (Acta Collegii Evangelici Presoviensis, 7.) 69-77., 73-74., 76. A ferencesek különféle ágainak történetére vonatkozó alapvető irodalmat 1. itt. A gyöngyösi ferences kolostor még középkori alapítású volt. DRASKÓCZY ISTVÁN: Gyöngyös település- és birtoklástörténete a középkorban. Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. HAVASSY PÉTER-KECSKÉS PÉTER. Gyöngyös, 1984. 91-128., 111-113. A minoriták 1617-ben Sztropkón (Stropkov), illetve a bodrogközi Radon (Rad) 1634-ben létrehozott intézményei. FAZEKAS [.; Szerzetesrendek Kelet-Magyarországon i. m., 72-73 és 76. Iglódi Illés ( 1639) Lippay vélhetően a szövegben név szerint is említett intézményekre: a Homonnán 1613-1615-ben alapított, 1640-ben Ungvárra áthelyezett kollégiumra, valamint a kassai (1631) szendrői (1640) rezidenciákra gondol. Ugyanakkor — a szakirodalom szerint — egyházmegyéjének nem hódoltsági tartozó területén egy harmadik rezidencia is működött, mégpedig Szatmárban (1634). LUKÁCS L.-MOLNÁR A.: i. m., 355401.; FAZEKAS I.: Szerzetesrendek Kelet-Magyarországon i. m., 70-71., 76.; VELICS L.: i. m., 69; POLGÁR L.: i. m., 47-50, 57., 69., 80-81. A gyöngyösi rezidencia 1633-ban létesült. FRICSY Á.: Katolikus iskolák a hódoltságban i. m., 379-380.; GALLA R: Fulgenzio da lesi i. m., 141-169.; POLGÁR L.: i. m., 56-57.