Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Várkonyi Gábor: Edward Barton konstantinápolyi angol követ jelentése az 1596. évi szultáni hadjáratról / 177–198. o.
196 Forrásközlések amely Németországra leselkedik, ha ez az idő előtti háború folytatódik. Különösen, ha figyelembe vesszük a sajnálatos széthúzást a keresztény fejedelmek között — bár, amint méltóságod oly helyesen mondja, ez arra készteti a császárt, hogy több figyelmet fordítson rá 55 , és alázatosan könyörögjön mások segítségéért. Mégis, ha jól belegondolunk, ez minden keresztény szívet el kell hogy szomorítson, és arra kell serkentsen, hogy elősegítse a vitás kérdések megfelelő rendezését. Ezt azért mondom, hogy tájékoztassam méltóságodat arról, ami jelenleg történik, és nem azért, mintha szándékomban állna békét kötni, amikor a császár úgy kívánja, habár úgy gondolom, hogy ez olyan vállalkozás, ami nagyon könnyen és nagyon kedvező feltételekkel végrehajtható lenne. Ezért, ha az elszenvedett nagy (157/b) veszteségek után a császár megkeresné Anglia királynőjét, hogy foglalkozzon ügyükkel, és közvetítsen közte és a Nagyúr között, fölöttébb keresztényi cselekedet lenne méltóságod részéről azt tanácsolni Anglia királynőjének, hiszen (ahogy a katolikusok mondják) ez olyan munka, mely tiszteletreméltó mind Isten, mind az emberek szemében, és bizony egyedülálló, felbecsülhetetlen ajánlat. Remélem, hogy a fentiekben mind megfelelő jelentést adtam utazásomról, mind kimentettem magam, amiért belvágtam Anglia királynőjének engedélye nélkül. Ezért alázatosan kérem méltóságodat, hogy vegyen pártfogásába Anglia királynője előtt, és könyörögjön őfelségének, hogy vegye figyelembe a költségeket, amelyekre kényszerültem. Ezek egy részét egy különösen jó barátom Mr. John Bate állta, és nagyon elkeserítene, ha megtudnám, hogy miattam kárt szenvedett; ezért az Istenre kérem méltóságodat, érje el őfelségénél, hogy a barátom, Mr. John Bate minden további késedelem és nagyobb kényelmetlenség nélkül gyors és teljes kielégítést nyerjen, köszönhetően őfelsége fejedelmi bőkezűségének, és méltóságod eredendő kegyesének. Előttem érkezett Konstantinápolyba a perzsa követ, hogy köszöntse az új császárt, és elhozza a hagyományos ajándékokat, amelyeket szokás szerint az összes keresztény fejedelem is elküld az új császárnak. Ajándékai nagyon gazdagok voltak, mint például egy drágaköves kard, az ő drágakövekkel díszített törvénykönyveik, egy nagyon drága, díszes sátor, különböző lovak, szép szőnyegek és két lezárt ékszerdoboz. Háromszáz emberből álló pompás kísérete volt; ebből úgy hatvan nagyon díszesen öltözött, mindegyiküknek volt egy különleges dísze: egy csokor gyönyörű toll drágaköves turbánjukon. December 27-én megcsókolta a Nagyúr kezét, és ünnepélyes külsőségek közepette teljesítette küldetését. A perzsa uralkodó levélben tízezer válogatott katonát ajánlott fel a Nagyúrnak magyarországi háborújához; az ajánlatot jó néven vették, de nem fogadták el. Másnap a francia követ is átadta ajándékát, két órát; az egyik gályaalakú volt, és amikor eljött az ütés ideje, a gálya magától evezett végig egy külön erre a célra szolgáló kis asztalon, az asztal végére érve pedig magától megfordult (158/a) valamilyen benne lévő nagyon ötletes és szórakoztató szerkezetnek köszönhetően. azaz Magyarországra
