Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

126 Ad honorem Johannis Varga ván a háború is közrejátszott ebben — nem történt, így az érdemi szakfelügyelet meg sem kezdődhetett. Az 1947. évi levéltári te. volt hazánkban az első, amely komplex módon, az összes levéltárra kiterjedően rendelkezett. Három levéltártípust határozott meg: 1. közlevéltárak, 2. a bevett és a törvényesen elismert egyházak, ill. vallásfelekezetek levéltárai, 3. közérdekű magánlevéltárak. A közlevéltárak közé tartoztak: a MOL és a „szükséghez képest" felállítandó, a MOL alá rendelt állami kerületi levéltárak; a Honvéd Levéltár és Múzeum (Hadtörténelmi Levéltár); a káptalanok és a konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárak; a vármegyei, a thj. városi, a megyei városi és a községi levéltárak. A te. egyik legfontosabb rendelkezése az volt, hogy — a MOL és a Hadtörténelmi Levéltár kivételével — valamennyi levéltárat a vallás- és közoktatásügyi miniszter „szakirányú felügyelete" alá helyezett. Ellenben érintetlenül hagyta az addigi általános főfelügyeleti, főhatósági viszonyokat: a Hadtörténelmi Levéltár a Honvédelmi Minisztérium, az önkormányzati levéltárak pedig a Belügyminisztérium főhatósága alatt maradtak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter szakirányú felügyeleti jogát az egyes levéltártípusok esetében különböző módon és mélységben gyakorolhatta. A te. szerint a vármegyei, thj. városi, megyei városi és községi közlevéltárak, valamint a közérdekű magánlevéltárak felett a levéltárak országos főfelügyelője útján valósul meg a szakfelügyelet. A főfelügyelő munkájában a levéltárak országos szakfelügyelői működnek közre. A hiteleshelyi országos levéltárak felügyelete a prímás jelölése alapján a miniszter által kinevezett külön felügyelő feladata, aki a főfelügyelővel együttműködve látja el munkáját. Az egyházi/vallásfelekezeti levéltárak esetében maguk az illetékes egyházi/felekezeti főhatóságok által megbízott felügyelők végzik a szakfelügyeletet ugyancsak a levéltárak országos főfelügyelője közreműködésével. A te. 40.§-ának (2) bekezdése tartalmazta a MOL szerepét a szakfelügyeletben: eszerint az intézmény adta a főfelügyelő hivatalának személyzetét, azaz az országos felügyelőket.

56 A te. másik fontos rendelkezésének a véleményező és javaslattevő jogkörrel felruházott Országos Levéltárügyi Tanács tervezett felállítását tekinthetjük. Ebben a MOL-t hivatalból két tagsági hely illette meg. A te. fenntartotta a MOL szerepét a vármegyei és a thj. városi levéltárnokok, allevéltárnokok alkalmazási eljárásában. Az állásuk végleges betöltéséhez megkívánt fogalmazói szakvizsgára csak akkor voltak bocsáthatóak, ha a MOL-ban egy éves gyakorló szolgálatot teljesítettek. Az 1947. évi XXI. te. ugyan 1950 közepéig hatályban volt, de végrehajtása egy pont kivételével el sem kezdődött. A kivételt a levéltárak országos főfelügyelőjének Vö. BORSA \.\ A magyar levéltárügy, i. m. 35.