Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 127 kinevezése és működésének megkezdése jelentette az 1610 - L - 1/1949. VKM rendelet alapján. Ez a rendelet a tc.-ben foglaltnál jóval szélesebben állapította meg a főfelügyelő hatáskörét. Fő feladata végül a levéltárügy újraszabályozásának előkészítése és az új levéltári irányító szerv megszervezése lett. Az 1950. évi 29. tvr. a magyar levéltárügyben majdnem teljes centralizációt valósított meg. Államosította a volt önkormányzati levéltárakat és a hiteíeshelyi levéltárakat, mindezekből állami kerületi levéltárak szervezését írta elő. így csak három közlevéltár-fajta maradt meg: 1. a MOL, 2. az állami kerületi levéltárak, 3. a Honvéd Levéltár és Múzeum (Hadtörténelmi Levéltár). A tvr. külön már nem is tett említést az egyházi levéltárakról, sőt nyitva hagyta, hogy ezeket közérdekű irattárakká vagy nemzeti érdekű magánlevéltárakká kell-e nyilvánítani. Végül az utóbbi kategóriába kerültek. Az így kialakuló levéltári hálózatot a VKM felügyelete és az MTA tudományos irányítása alatt álló Levéltárak Országos Központja (LOK) vezette. Közvetlenül irányította és ellenőrizte a közlevéltárak és lényegében a nemzeti érdekű magánlevéltárak működését, szakmai munkáját. Egyedül a Hadtörténelmi Levéltár maradt ki ebből a hálózatból, ezt az intézményt továbbra is a Honvédelmi Minisztérium irányította. A kerületi levéltárak megszervezése végül elmaradt. Ehelyett a volt törvényhatósági levéltárakat (részleges összevonásuk után) közlevéltáraknak keresztelték át, amelyek aztán 1952-től területi állami levéltárakként működtek. Témánk szempontjából azt kell hangsúlyoznunk, hogy az 1950-es évek elejétől a MOL betagolódott ebbe a centralizált hálózatba, jogi státusa lényegében ugyanaz lett mint bármelyik területi állami levéltáré. Egyetlen kicsi részterület akadt, amelyen a MOL egyfajta szakirányítási jogot kapott: könyvtárát az 1956. évi könyvtári tvr. a levéltári könyvtári hálózat központjául jelölte ki, s mint ilyen ellátta a területi állami levéltárak könyvtárainak szakmai irányítását. (Az intézmény könyvtárának ma is használt neve — Országos Levéltár Központi Könyvtára — innen ered.) 1957 után, amikor a LOK megszűnt és szerepét átvette a minisztérium szervezetébe betagolt Levéltári Osztály, enyhült ugyan a kézi vezérléses irányítás keménysége, de a jogi helyzet változatlan maradt egészen 1968. január 1-jéig. Ekkor, amikor a területi állami levéltárakat decentralizálták, vagyis a tanácsok közvetlen irányítása alá helyezték, a MOL is visszakapta gazdasági önállóságát. Intézményünk ismét a szakminisztérium egyetlen közvetlen irányítású levéltára lett. Az 1969. évi levéltári jogszabályalkotás szentesítette az egy évvel korábbi változást. Az új tvr. a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok számára tette lehetővé ún. tanácsi levéltár alapítását és fenntartását a főváros, a megye és a megyei jogú város területén működött és működő szervek irataira kiterjedő illetékességgel. Egészen a rendszerváltozásig egyik megyei jogú város sem élt levéltáralapítási jogával, így az 1990-es évek elejéig Budapest Főváros Levéltárából, és húsz megyei levéltárból állt a tanácsi levéltárak „hálózata". (Győr-Sopron megye-