Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 125 miniszter felügyelete alá tartoznak, aki a felügyeletet a Gyűjteményegyetem Tanácsa útján gyakorolja. A miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben a történelmi jelentőségű iratanyag elhelyezéséről, tudományos szempontból rendezéséről, szakszerű kezeléséről, nyilvántartásáról és a tudományos kutatás lehetővé tételéről gondoskodjon. A te. kimondta azt is, hogy törvényhatósági levéltárat vezető levéltárosnak végleges minőségben csak azt a személyt lehet alkalmazni, aki a MOL-nál legalább egy évi szolgálatot teljesített és gyakorlati képességéről a Gyűjteményegyetem Tanácsától bizonyítványt kapott. A káptalanok és konventek hiteleshelyi levéltárai, valamint az egyházi testület és hatóság tulajdonában lévő levéltárak tekintetében úgy rendelkezett a te, hogy a miniszter a biztos elhelyezéssel, a rendezéssel, a szakszerű kezeléssel, a nyilvántartással és a tudományos kutatás lehetővé tételével kapcsolatban szükséges intézkedéseket az illetékes egyházi szervekkel egyetértésben teheti meg. A miniszter ezen felül jogot kapott arra, hogy saját hatáskörben is elrendelheti a levéltár ideiglenes állami kezelésbe vételét, ha az iratanyag pusztulása vagy veszélybe jutása fenyeget, a határozat ellen azonban a tulajdonos vagy fenntartó panasszal élhet a Közigazgatási Bíróságnál. Láthatjuk, ez a te. széleskörű szakfelügyeleti jogot biztosított a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy — Budapest Székesfőváros Levéltára kivételével — szükség esetén saját hatáskörben is intézkedhetett törvényhatósági levéltárak biztonságos megőrzése, feldolgozása és kutathatósága érdekében. (A rendelkezések nem érintették a Belügyminisztérium általános főhatósági jogkörét.) A kultuszminiszter azonban csak a Gyűjteményegyetem (1934-től a Magyar Nemzeti Múzeum) Tanácsa útján gyakorolhatta ismertetett jogait, ez pedig — a Tanács szakterületi tagolódása és hatáskörfelosztása folytán — azt jelentette, hogy a felügyeleti munka tényleges végzése a MOL feladata lett. A törvényhatósági levéltárakkal való kapcsolat erősítése irányába hatott a megyei és városi főlevéltárnokok véglegesítés előtti egyéves MOL-beli gyakorlatának előírása. A te. nagy érdeme, hogy a tudományos kutatás evidens érdekeire tekintettel az értékes egyházi levéltárakra is kiterjesztette a kultuszminiszteri szakfelügyeletet, igaz, csak óvatos formában. Az óvatosság általában is megnyilvánult pl. abban, hogy a te. csak külön miniszteri rendelettel volt hatályba léptethető. Erre a rendeletre fél évtizedet kellett várni: a 9300/1935. III. VKM rendelet 1935 januárjában valósította meg a hatályba léptetést. A végrehajtás megkezdése hasonlóképpen egyre halasztódott. A MOL csak 1939-ben kérte, a kultuszminiszter pedig ebben az évben engedélyezte, hogy a MOL kiküldöttjei adatgyűjtést folytassanak a törvényhatóságok, a városok és egyes községek irat- és levéltáraiban a felügyelet gyakorlati megszervezésének előkészítése érdekében. Ezt a munkát az intézmény munkatársai 1940-1941-ben elvégezték,

55 más intézkedés azonban — nyilAz erre vonatkozó iratokat és a készített jelentéseket 1. MOL Y 1 - 1941 - 286. asz.