Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 113 készültek. Ebben az időszakban teljesen esetleges volt a levéltár kiadói tevékenysége, 1904 és 1922 között pl. egyetlen MOL-kiadvány sem látott napvilágot. 41 A MOL már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt állt, amikor egy tudományos intézményeket tömörítő — divatos szóhasználattal — integráció, az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tagja lett. Az erről rendelkező 1922. évi XIX. te. 9.§-a rögzítette először jogszabályban az intézmény jellegét és feladatkörét. Érdemes szó szerint idézni: „Az Országos Levéltár tudományos intézet, melynek hivatása, hogy 1. levéltári anyagát szakszerűen őrizze, gondozza, rendezze, gyarapítsa, rendszeresen tanulmányozza, tudományosan ismertesse és kiadja, a tudományos kutatást végző feleknek erre az engedélyt megadja, s őket szakszerű útbaigazításokkal ellássa; 2. a történelmi megvilágítást igénylő kérdésekben a magyar államnak tudományos szakvéleményeket adjon; 3. nemességi ügyekben szakvéleményt adjon; 4. az ott őrzött iratokról hiteles másolatot készítsen. Az állami főbb hatóságoknak és hivataloknak iratait, melyek 32 évesek és ennél régibb keletűek, az 1. pontban felsorolt levéltári anyagok között leendő további megőrzés végett át kell adni az Országos Levéltárnak. Az átadásnak és a szükségessé váló selejtezésnek módozatait az Országos Levéltár meghallgatása után a minisztérium külön rendelettel szabályozza." Látható, hogy a törvény egyértelműen tudományos intézetté minősítette a MOLt. (A feladatkör meghatározása alapján nyugodtan fogalmazhatott volna úgy is, hogy „igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézet".) A korabeli viszonyoknak megfelelően precízen meghatározta a levéltár rendeltetését és feladatkörét. Legfontosabb rendelkezésének azt tekinthetjük, amely előírta a „főbb" szervek 32 évnél régebbi iratainak rendszeres átadását. Bár az illetékességi kör meghatározása homályosnak tűnhet, mégis úgy véljük, a rendelkezés megadta a jogalapot legalább a kormányszervek iratainak átvételéhez. (1923-1924-ben meg is kezdődött a minisztériumok és a Miniszterelnökség iratainak levéltári átvétele immár az új épületbe. 42 ) Az iratátadási és selejtezési módozatokról végül nem jelent meg rendelet, a MOL így továbbra sem szólhatott bele a szerveknél folytatott iratselejtezésekbe, lényegében semmi kapcsolata nem alakult ki az irattárakkal. A közigazgatási iratkezelésről szóló 5500/1929. ME rendelet előkészítése során is csak egy jelentéktelen részletkérdésben kérték ki az intézmény véleményét. Az 1922. évi te. nemcsak deklarálta a MOL tudományos mivoltát, hanem 4.§ában levéltárosait tudományos tisztviselőkké emelte. Az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno nagy ívű nemzeti kultúrpolitikai koncepciójában komoly szerepet szánt a történettudománynak, s ezen belül a MOL-nak. A következők szerepeltek 41 SASHEGYI OSZKÁR: Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve 1874-1974. LK, 50. (1979) 3-9. 42 SÁRKÖZI ZOLTÁN: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak 1874-1974. LK, 51-52.(1980-1981) 141-142.
