Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 111 összefüggésben már említett 1991. évi LXXXIIL törvény állami tulajdonná nyilvánította, s az 1992-ben a MOL-ba került. Feladatkör Elöljáróban ejtsünk néhány szót az intézmény hivatalos nevének alakulásáról. Az „Országos Levéltár" megnevezés 1874 után is megmaradt, a jogszabályok, szabályzatok egészen a 20. század közepéig ezt a névformát használták.

37 Már a kezdeti időktől fogva megjelent a név előtt a „magyar királyi", ill. „m. kir." jelző. Az intézmény hivatalos pecsétjén 1875-től szerepelt ez a jelzős névforma. A második világháború után, a királyság megszűnésével a „királyi" megjelölés használatát eltörölték, a „Magyar" szó viszont bekerült a név fő elemei közé. Az 1947. évi XXI. te. ezt a kiegészített nevet rögzítette, s azóta „Magyar Országos Levéltár" az intézmény hivatalos neve. (Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy 1970 és 1992 között, az UMKL fennállása idején e név mögött csupán egy megcsonkított levéltár állt!) A MOL-t eleinte országos levéltárnok, 1894-től országos főlevéltárnoka 1919től főigazgató vezette. (Az 1950-es évek első felében a főigazgató megnevezés használatát — a kommunista kordivatnak megfelelően — általában mellőzték, és a „levéltárvezető" megnevezést alkalmazták.) Visszatérve témánkhoz: Pauler 1875-től kezdődően igyekezett megvalósítani terveit. Elsősorban az intézmény tudományos jellegének kialakítására törekedett, aminek eredményeként két évtized alatt a személyzet összetétele alapvetően megváltozott. Míg ugyanis 1875-ben az országos levéltárnokon kívül csak egy tudományos képzettségű munkatárs dolgozott az intézményben (a többiek különböző szintű jogi és adminisztratív ismeretekkel rendelkező hivatalnokok, valamint kezelők és szolgák voltak), addig a millennium évében, 1896-ban a 12 érdemi alkalmazott, vagyis a fogalmazói szakba soroltak közül hatan a Magyar Tudományos Akadémia, a nem akadémikusok közül hárman a Magyar Történelmi Társulat választmányának tagjai közé tartoztak. Egyetértünk Sashegyi Oszkár véleményével, aki szerint: „Pauler érdeme, hogy az Országos Levéltár a dualizmus korában a magyar történettudomány egyik legfontosabb bázisává vált."

38 Ugyanakkor Ember Győző árnyaltabb megállapításával is azonosulnunk kell. Szerinte „a Levéltár tudományos intézmény lett ugyan, de ez nem abban nyilvánult meg, hogy a levéltári munkában a tudományos jelleg az igazgatásival szemben túlsúlyra vagy akár csak egyensúlyba került, hanem abban, hogy a levéltárnak tudós történészekből álló törzsgárdája alakult ki. Ezek a történészek azonban nem a levéltári munkát emelték 37 Vö. pl 1881. évi LXV1. te. 5.§, 1883. évi I. te. 13.§, 1891. évi VI. te., 1922. évi XVII. te. 31.§, XIX. te. 9.§. Továbbá: a belügyminiszter 7622/1875. sz. leirata (A magyar királyi Országos Levéltárra vonatkozó, máig érvényes törvények és rendeletek. Bp., 1884. 9-10.), a belügyminiszter 37439/1911. I. a. sz. leirata (MOL Y-l - 1924 - 34. asz., 779/1911.), Az Országos Levéltár szervezeti és ügyviteli szabályzata (uo. - 812/1924.) 38 SASHEGYI O.: Az Országos Levéltár személyzete, i. m. 243.