Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

110 Ad honorem Johannis Varga A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 48/1963. határozatával alapította az MTA Levéltárát az állami szervként működő akadémiai szervezet iratainak megőrzésére. Az intézmény az Akadémiai Könyvtár keretében 1964. január l-jén kezdte meg munkáját. Az 1969. évi 27. tvr. ösztönözni próbálta egyebek mellett ágazati szaklevéltárak létesítését is. Élve ezzel a lehetőséggel, az 1970-es években három újabb országos jellegű szaklevéltár alakult. (A jogszabály alapján ilyennek minősült a már régóta létező Hadtörténelmi Levéltár, továbbá az MTA Levéltára is). 1971-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Művelődési Minisztérium 52031/1971. X. sz. engedélyével társadalmi szerv szaklevéltáraként megalapította a Szakszervezetek Központi Levéltárát, amely egy ideig a rendszerváltozás után is működött, 1995-től már nyilvános magánlevéltárként, majd 1999. április 15-én megszűnt. Ellenben ma is létezik a 6/1975. (SK 9.) KSH elnöki utasítás alapján 1975-ben alapított Központi Statisztikai Hivatal Levéltára a hivatal és alárendelt szervei, intézményei irataira kiterjedő illetékességgel, valamint a Kulturális Minisztérium 26167/1977. IX. sz. egyetértésével alakult Országos Vízügyi Levéltár a minisztériumnál alsóbb szintű vízügyi szervek irataival kapcsolatos levéltári feladatok ellátására. (A két utóbbi levéltár a MOL őrzésében lévő iratanyagokat is megkapott, pl. az Országos Községi Törzskönyvbizottság, az Országos Vízépítési Igazgatóság, az Országos Öntözésügyi Hivatal iratait.) Az Országos Vízügyi Levéltár neve 1988. június l-jén Országos Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Levéltárra változott (ekkor illetékességébe bevonták a környezetvédelmi felügyelőségeket), majd az új levéltári törvény (1995. évi LXVI.) Vízügyi Levéltár elnevezést állapított meg. Az 1995. évi levéltári törvény egyébként a létező három országos jellegű állami szaklevéltárat (az MTA Levéltára ekkor már köztestületi levéltárnak minősült) név szerint fel is sorolta, ezzel értelemszerűen úgy rendelkezett, hogy ún. ágazati szaklevéltár alapítása csak törvény útján lehetséges. Hamarosan éltek is ezzel a lehetőséggel: a 2001. évi XLVII. törvény 10.§-a szaklevéltárrá nyilvánította az 1997 óta nem levéltárként működő, a volt szocialista állambiztonsági szervek meghatározott iratait őrző, feldolgozó és felhasználásukat biztosító Történeti Hivatalt, egyúttal illetékességi körét ki is bővítette más 1990 előtti iratanyagokkal és — többek között — az új nemzetbiztonsági szolgálatok irataival. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk, hogy a szocialista korszakban működő, közvetlenül közhatalmat gyakorló ún. állampárt (1948-1956: Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989: Magyar Szocialista Munkáspárt) szerveinek iratai mindig is kívül estek az „általános" levéltári hatáskörön. A központi pártszervek iratainak őrzésére a Munkásmozgalmi, későbbi nevén Párttörténeti Intézeten belül levéltárat szerveztek, amelynek neve 1957-től MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma volt. Az állampárti iratanyagot — a tagnyilvántartás kivételével — a más