Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 109 „1. 1945-tel lezárult a magyar történelem egy korszaka, s a megkezdődött új korszakkal új levéltári fondok is kezdődtek. Ezekkel szemben bizonyos fokig más természetű igényeket támaszt társadalmunk, mint az 1945 előtt keletkezett levéltári anyaggal szemben. Ennek következtében az újabb levéltári anyag kezelése terén is más követelmények keletkeznek. [...] 5. A Magyar Országos Levéltár a régebbi korok iratanyagának feldolgozásával járó tudományos feladatok megoldására összpontosítja a figyelmét, nem is várható, hogy a jelen s még kevésbé, hogy a jövő korszakban keletkező levéltári anyag sajátos kérdéseivel behatóan foglalkozzék. Ezeket a kérdéseket az új levéltárnak kell majd megoldania. 6. Az 1945 után keletkezett iratokkal foglalkozó levéltári szervezeti egység káderpolitikájában szükségképpen olyan igények is jelentkeznek, amelyek önálló intézmény esetében következetesebben érvényesíthetők. 7. E kérdéseket új levéltári intézmény és új levéltári épület keretei között rendezték a Szovjetunióban, Bulgáriában, hasonló megoldást választottak Lengyelországban, s ilyen törekvések figyelhetők meg Csehszlovákiában is." Az idézetből kiviláglik, hogy az új intézmény alapításának szándékában nem csak a pártállam kemény korszakában, az ötvenes években játszottak döntő szerepet a politikai szempontok (a legújabb kori iratokkal politikai-ideológiai szempontból megfelelő személyek foglalkozzanak; mindenben igazodás a Szovjetunió megoldásaihoz), hanem lényegében az ún. puha diktatúra idején, a Kádár-korszakban is! Az UMKL — a művelődésügyi miniszter 186/1969. (MK 24.) utasítása alapján — 1970. június l-jével kezdte meg működését. Lényegében nem történt más, mint hogy a Népi Demokratikus Osztály kivált a MOL-ból és önálló intézménnyé alakult. Ezzel az országos (nemzeti) levéltárat két jogilag egyenrangú intézményre választották szét: az egyik, megtartva az eredeti nevet, az 1945 (gazdasági szervek esetén az államosítás éve, 1946-1949) előtti, a másik az 1945 (1946-1949) utáni időszak irataival foglalkozott. A MOL lényegében lezárt, illetékességből már nem gyarapodó, ún. történeti levéltárrá vált. Az UMKL alapvetően politikai-ideológia okokból való létrehozása magában hordta felszámolásának majdani lehetőségét is. Amint ezek az okok megszűntek, és 1989-1990-ben végbement a politikai rendszerváltozás, nemsokára terítékre került a nemzeti levéltár újraegyesítésének kérdése. Bár — főleg az ÚMKL vezetői és munkatársai részéről felmerültek ellenérzések ezzel kapcsolatban —, a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 decemberében elfogadta az 1991. évi LXXXIII. törvényt, amely kimondta az ÚMKL egyesítését a MOL-al 1992. július 1-jei hatállyal. Azóta ismét egy országos (nemzeti) levéltár működik Magyarországon.

36 35 MOL XIX-I-4-ab - 1969 - szn. 36 A törvényjavaslat országgyűlési vitájára 1. Törvény a két országos levéltár összevonásáról és az MDPMSZMP-iratokról. Összeáll.: LAKOS JÁNOS. LSZ, 42. (1992) 1. sz. 3-13.