Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

108 Ad honorem Johannis Varga mellett.

28 Az 1955. évi levéltári törvényerejű rendelettervezet indoklása szerint az „új levéltár szervezését alapjaiban indokolja mindenekelőtt az a döntő fordulat, amit hazánk életében a felszabadulás jelentett. A felszabadulással hazánk történetében új korszak kezdődik, amelynek iratanyagát más szempontok szerint kell kezelni, mint a letűnt korszakok iratanyagát."

29 A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának 1958. április 28-án kelt, a miniszter számára készült rövid feljegyzése egyszerűen (és nem is a teljes igazságnak megfelelően) azzal érvelt az új levéltár felállítása mellett, hogy a többi szocialista országban „külön kezelik a szocialista forradalom győzelme után keletkezett iratanyagot".

30 Egy 1961. februári kormányhatározat-tervezet tanúsítja, hogy 1961. április l-jével tervezték az új intézmény felállítását.

31 Az új központi levéltár terve gyakran feltűnt a korabeli szakirodalomban is. így pl. a levéltári terület elsőszámú vezetője 1954-ben megjelent tanulmányában a következőket fejtette ki: „A jelenlegi szervezet egyre nehezebben tud megbirkózni a legújabb iratanyagokkal kapcsolatban állandóan felmerülő újabb és újabb problémákkal, amelyek jelentékeny mértékben folynak a legújabb iratanyag különböző sajátosságaiból. Feltétlenül szükségesnek látszik, amint a Szovjetunióban is megvalósult, a feudális és polgári kori iratanyagokat élesen elválasztani a szocializmust építő népi demokratikus korszak anyagától és külön levéltári szervezetet biztosítani ezek gyűjtésére. Ez tekinthető levéltárügyünk egyik legfontosabb megvalósítandó feladatának."

32 Öt évvel később, 1959-ben a Levéltári Osztály vezetője írásában tovább már nem halasztható feladatnak nevezte a Népi Demokratikus Korszak Levéltárának felállítását.

33 A következő év decemberében megtartott hazai levéltári „kongresszusion is kész tényként szerepelt az új intézmény létrehozása, mégpedig a második ötéves tervidőszak első évére (1961) ütemezve. Ezen a tanácskozáson vita alakult ki a KGL ügyében. Többen a Népi Demokratikus Korszak Levéltárának megalakítása esetén is értelmét látták volna fenntartásának, de ez a törekvés nem járt sikerrel.

34 Az új levéltár felállítását végül Új Magyar Központi Levéltár (UMKL) néven az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet (tvr.) írta elő. A jogszabály megszületése előtt nem sokkal, május 24-én a Levéltári Igazgatóság feljegyzésben foglalta össze az intézmény létesítésének indokait. Hetet sorolt fel, ezek közül négyet szó szerint idézünk: 28 A tervezetek, feljegyzések közül többet említ: BIKKI ISTVÁN: A magyar levéltárügy szervezete 19501968 (rövid áttekintés). LSZ, 41. (1991) 4. sz. 61-63. 29 MOLXIX-I-18-1955-B. l-l. 30 MOL XIX-I-4-ab - 1958 - 0049 TÜK 31 Uo, - 1961 -001 TÜK 32 BORSA I.: A magyar levéltárügy, i. m. 49. 33 SZEDŐ ANTAL: A magyar levéltárügy jelenlegi helyzete. LK, 30. (1959) 13. 34 A rendezvényen elhangzott előadást és hozzászólásokat közölte a LSZ 1961. évi 1. száma; 1. különösen 59-116.