Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 105 séges intézkedéseket külön kiemelte, úgymint: a már összpontosított levéltárakon kívül a kamarai és az erdélyi kincstári levéltárak, továbbá a kúriai levéltár bevonása a MOL-ba (mindez hamarosan megvalósult); a szűk elhelyezés miatt külön levéltárépület biztosítása (csak 1923-ban adták át az 1913-ban építeni kezdett Bécsi kapu téri új levéltári palotát); a tudományos feladatok ellátására alkalmas, megfelelő jogi, történeti és nyelvi tudással rendelkező szakemberek alkalmazása (a '70-es években túlnyomórészt még a régi levéltárakból átvett, egyfajta segédhivatali munkára használt munkatársak voltak az alkalmazottak, csak fokozatosan, a '90-es évekre sikerült komoly tudományos gárdát szervezni 16 ); a vidéki levéltárak mohácsi vész előtti okleveleinek beszolgáltatása a MOL-ba, későbbi iratanyagaikról pedig elenchusok készítése és átadása (nem valósult meg ez sem, a felügyelet sem jött létre, semmilyen intézményes kapcsolat nem épült ki az országban lévő többi levéltárral). Megemlítjük, hogy sem az ankét, sem Pauler nem kérdőjelezte meg az adott tárca-hovatartozást. Akárcsak az Archívum regni, a MOL is a Belügyminisztérium főfelügyelete alatt állt, noha a tudományos jellegű intézménnyé szervezés miatt esetleg felvethető lett volna a tudomány ügyeivel is foglalkozó Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá rendelés. Miskolczy Gyula Pauler programjáról 1923-ban megjelent általános értékelő sorait — az alább kifejtendő megszorítással — ma is egyetértően idézhetjük: „Az Országos Levéltár Pauler koncepciójában lett teljes értékű tudományos állami intézménnyé. Az eddigi tervezetekben elsősorban mindig a tudományos cél és szükséglet volt az irányadó. Kétségtelen, hogy a történettudomány pozitivista felfogása a levéltári anyagnak még nagyobb megbecsülését eredményezte; a külföldön azonban emellett a levéltárak a közigazgatási és közjogi kérdések megoldásában is fontos szervek lettek, értékük állami szempontból folyvást emelkedett. Az állami munkának a tudományossal való egyesítése folytán lehetett elérni a hivatalnokok magasabb értékelését, s ezzel azt is, hogy — levéltárügyünk végtelen hasznára — képzettebb férfiak léptek az eddig lenézett pályára." 17 Az alábbiakban — írásunk címének megfelelően — a MOL feladatkörének és szervezeti helyének változásait tekintjük át az 1875-től 1995-ig terjedő időszakban. Szempontjaink: mikor, milyen megfontolásból létesítettek a MOL illetékességét érintő országos jellegű más (köz)levéltárat, hogyan alakult a MOL feladatköre, a MOL hogyan kapcsolódott főhatóságához, milyen szervezeti viszonyban állt a többi levéltárral? lft Erre nézve kitűnő feldolgozás: SASHEGYI OSZKÁR: Az Országos Levéltár személyzete 1874-1903. LK, 47. (1976) 217-245. 17 MISKOLCZY GY.: i. m. 23-24.
