Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

106 Ad honorem Johannis Varga Más országos jellegű levéltárak létesítése A MOL 1875 után hosszú ideig az egyetlen országos feladatkörű (közlevéltárként működött. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy évtizedekig (1922-ig) nem mondta ki jogszabály az 1867 utáni minisztériumok és más központi szervek iratainak átvételi kötelezettségét, s —alapvetően a krónikus levéltári helyhiány miatt — nem is kerültek minisztériumi iratok a levéltárba. Az első világháborút követően indult el az a folyamat, amely külön országos jellegű levéltárak létesítésével — hol kisebb, hol nagyobb mértékben — az intézmény illetékességének szűkítését eredményezte az idők folyamán. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásakor, 1918 végén hozták létre az első úgymond ágazati jellegű országos (szak)levéltár magját, a „Hadi levéltár"-at, amely 1921-től tekinthető önálló levéltárnak a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum keretében. Illetékessége nemsokára a Honvédelmi Minisztérium, a honvédség stb. irataira is kiterjedt a régi hadügyi iratanyagok mellett. Utóbbiak átadását a MOL 1919 tavaszán már meg is kezdte. (A levéltár 1945-ig a MOL új épületében működött.) E levéltár alapítása óta folyamatosan létezik.

18 Nem tekinthetjük ugyan ágazati országos levéltárnak, mégis megemlítjük a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárái, amely 1929-ben vált önálló intézménnyé. Családi levéltárakat és egyéb országos jelentőségű iratokat gyűjtött. Ezt az intézményt az 1934. évi VIII. te. a MOL alkotórészének nyilvánította és gyakorlatilag egyesítette azzal. (A múzeumi levéltárat 1926-ban szintén a MOL épületében helyezték el.)

19 A következő levéltár-alapításra a második világháború után került sor. Korábban — noha voltak rá törekvések 1945 előtt is — a levéltárügy nem vonta be működési körébe a gazdasági iratokat. Az új, szocialista rendszerben változott meg a helyzet, amikor a gazdaság zömét államosították. 1950-1952 között az új levéltári irányító szerv, a Levéltárak Országos Központja gyűjtötte be a gazdasági iratanyagot, majd 1953. január l-jével egyszerű miniszteri utasítással (864 — 62107/1952. FOM) létrehozták a Központi Gazdasági Levéltárat (KGL), amely a gazdasági ágazat országos jelentőségű szervei levéltári anyagának átvételére volt illetékes. Az intézmény létrehozását a gazdasági iratok speciális jellegével indokolták. A KGL-t 1961. december 31-i hatállyal a 173/1961. (MK 24.) MM utasítás szüntette meg, feladatait és iratanyagát részben a MOL, részben a területi állami levéltárak vették át.

20 (Akkoriban, sőt nap18 KUN JÓZSEF: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár. Levéltári Szemle (= LSZ) 19. (1969) 1. sz. 1-5.; SZIJJ JOLÁN: Hetvenöt éves a Hadtörténelmi Levéltár. Hetvenöt éves a Hadi Múzeum és Levéltár. Hadtörténeti Múzeum. H. n., é. n. [Bp„ 1993] 36-tól 19 A hivatkozott te. 3.§-ának (1) bekezdése „a Magyar Királyi Országos Levéltár közös címébe foglalt Kormányhatósági Levéltár és Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár"-ról beszél. 1949 után ez a jogi megkülönböztetés megszűnt. A témáról bővebben 1. BAKÁCS ISTVÁN: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében 1934-1945, LK, 43. (1972) 33-84. 20 SÁRKÖZI ZOLTÁN: A Központi Gazdasági Levéltár (1953-1961) LSZ, 42. (1992) 1. sz. 49-56.; BIKKI ISTVÁN: A gazdasági levéltárügy Magyarországon. LSZ, 44. (1994) 3. sz. 4-5.