Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 103 A minisztertanács 1874. szeptember 19-én hozta meg végső határozatát. Eszerint a tervezett új levéltár élére már kiszemelt Pauler Gyulát nem főigazgatónak nevezik ki, hanem a február óta üresedésben levő országos levéltárnoki állásba, vagyis az Archivum regni élére, az egyesíteni kívánt többi levéltárat pedig alája rendelik. A kormány határozata értelmében az uralkodó —- a belügyminiszter előterjesztésére — 1874. október 14-én „a Török János elhunyta folytán megüresedett országos levéltárnoki állomásra" Paulert ki is nevezte. Tíz nappal később, október 24-én a belügyminiszter értesítette az érintett levéltárak vezetőit, hogy a „magyar és erdélyi udvari kancelláriai, a m. kir. helytartótanácsi, az erdélyi királyi főkormányszéki és a nádori levéltár az országos levéltárral egyesíttetni és mint egyesített országos levéltár a most kinevezett országos levéltárnok felügyelete alatt fog kezeltetni." 10 Véleményünk szerint Ember Győző a vonatkozó dokumentumok fentiekben röviden ismertetett beható elemzése nyomán „kellő alap"-pal állíthatta, hogy 1874 őszén a szóban forgó öt levéltárat „nem egyenrangúként egymással, hanem négyet közülük az országos levéltárral egyesítettek, bármennyire nagyobbak is voltak nála, abba olvasztottak bele", s ekképpen az eredeti tervtől eltérően „nem új levéltári intézményt szerveztek, hanem jelentősen kibővítve újjászervezték az Archivum regni-t, a régi országos levéltárat."

11 Az intézmény jellege, funkciója azonban gyökeresen megváltozott, és úgymond tartalmában hamarosan egy tökéletesen új levéltár alakult ki. A régi országos levéltár (továbbá a feudális kori kormányhatóságok levéltárai) és a MOL közötti alapvető különbség az volt, hogy míg előbbi(ek) fő, gyakorlatilag kizárólagos feladatát a jogok és kiváltságok biztosítása képezte, addig utóbbi, a feudális kiváltságok megszűnésével immár a polgári viszonyok közepette a történettudomány és a kormányzat szolgálatát kapta fő feladatul.

12 Rendeltetése, funkciója, feladatai azokon a nyomvonalakon alakultak ki, amelyeket egyrészt az 1872. évi levéltári ankét bizottsági jelentése, másrészt Pauler Gyula 1874-1875-ben tett külföldi tanulmányútja alapján általa készített szervezési munkálat kijelölt. A főleg történészekből álló ankét javaslata

13 szerint az „államlevéltár"-ba a magyar és az erdélyi udvari kancelláriák, a helytartótanács, az erdélyi főkormányszék, a magyar kamara és az erdélyi kincstár levéltárait, valamint az Archivum regni-t (az eleve ott lévő nádori levéltárral együtt) kell összevonni, sőt felmerült a hiteleshelyi levéltárak esetleges beszállítása is. Emellett — Magyarország több évszázados Habsburg birodalmon belüli léte miatt — szükségesnek tartották azt, hogy 10 EMBER GY.: Az Országos Levéltár, i. m. 17. 1

' EMBER GY.: Az Országos Levéltár, i. m. 18-19. 12 Vö. MISKOLCZY GY.: i. m. 6-7., 23.; EMBER GY.: A kétszáz, éves, i. m. 4-5.; VERES M.: i. m. 47. 13 Megjelent a Századok 1873. évi 1. füzetében. Részletesen ismerteti MISKOLCZY GY.: i. m. 12-16. Itt csak a javaslat témánk szempontjából fontos elemeivel foglalkozunk, ugyanígy járunk majd el a később tárgyalandó „anyagok"-kal is.