Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Koltai András: Komédia és diskurzus : Batthyány Ádám följegyzései a császári udvarról, 1635–1641 / 77–94. o.

82 Közlemények Eleonóra mellett 1631-től III. Ferdinánd feleségének, Mária Anna spanyol királylánynak és spanyol udvarhölgyeinek jelenléte tovább élénkítette az udvari zenei életét. Mária Annával együtt már hivatásos táncmesterek is kerültek a bécsi udvarba.

21 1631-ben, a III. Ferdinánd és Mária Anna esküvője alkalmából Bécsben előadott darabok között volt például egy Orfeo című „canzone", és egy La cacciafelice (A szerencsés vadászat) című pásztori opera. Ettől kezdve majd minden évben több előadásról is tudunk, amelyek farsang utolsó napjain, illetve a császár (július 9.) és a császárné (szeptember 23.) születésnapján kerültek bemutatásra, de ezeken kívül a nagyobb, reprezentatív alkalmakkor (koronázás, esküvő) is bemutattak komédiákat, mivel ezek a politikai propagandának is fontos eszközei is voltak. Az előadások közül néhányat Batthyány Ádámnak is látnia kellett, méghozzá nemcsak azokat, amelyekről 1635. évi farsangi följegyzéseiben beszámolt, hanem azt is, amelyet ugyanazon év júliusában, Mária Anna (II. Ferdinánd lánya) és I. Miksa bajor választófejedelem házasságkötésekor adtak elő, ahol ő kamarásként szolgált (lásd a 2. sz. iratot), továbbá azt a Vaticino di Silvano című balettot, Valeriano Bonvincino művét, amelyet 1636. december 30-án adtak elő Regensburgban III. Ferdinánd császárrá koronázásán. Ebben az örökös tartományokat megszemélyítő énekesek diadalszekéren jöttek be a színpadra és az új császárt dicsőítő áriákat énekeltek.

22 Batthyány Ádám, mint az ünnepségek egyik résztvevője föltehetően maga is ott volt a nézők között, bár útinaplójában nem tett róla említést.

23 A balettelőadások zenéjéről és koreográfiájáról keveset tudunk, mivel csupán leírások és egyikük nyomtatott szövegkönyve (az 1633-ban bemutatott // Sidonioé) maradt fönn. Stílusukban hasonlóak lehettek azonban ahhoz a Delizie di Posilipo boscarecce e maritime (Posilipo tengeri és erdei örömei) című, 1620-ban, Nápolyban, III. Fülöp spanyol király (Mária Anna királyné apja) tiszteletére előadott „festa a ballo"-hoz, amelynek leírása és zenéje a korban egyedülálló részletességgel maradt ránk. Ebben többek között huszonnégy nápolyi nemes lovag is szerepelt, akiket az előadás végén Amore így ajánlott a jelenlevő hölgyeknek: „Csak az ő pillantásuk tudja gyógyítani a nyílvesszőimmel okozott sebeket". A tánctanulás — Nápolyban és Bécsben egyaránt — az udvari nevelés részét alkotta és a korban a nem volt nagy különbség a színpadi és társasági tánc között. A nápolyi lovagok is több különböző, meglehetősen bonyolultnak látszó táncot adtak elő a Delizie di Posilipo keretében a késő-reneszánsz szokásos tánczenéire 24 Az eddig fölsorolt körülmények ismeretében érthető, hogy miért értékes az a részletes leírás, amelyet Batthyány Ádám készített az 1635. évi farsangon előadott három „komédiáról". Mindhárom előadást a császári család női tagjai, pontosabban a három különálló női udvartartás rendezte, amely csak megerősíti azt a megfigyelést, hogy a tánc a császári udvarban női felségterületnek számított.

25 Az elsőt Eleonóra császárné tartotta a húshagyókedd noras I. Gonzaga (1622) und die erste Oper am Kaiserhof. Biblos, 46. (1997), 259-293.; SEIFERT, HERBERT: Italienisches Barack in Wien, Musica Imperialis, 500 Jahre Hofinusikkapelle in Wien, 14981998 [kiállítás-katalógus: Österreichische Nationalbibliothek, Wien, 1998], Tutzing, 1998, 43-82. 21 SOMMER-MATHIS, ANDREA: Die Tanzeram Wiener Hűje im Spiegel des Obersthofineisteramtsakten un Hofparteienprotokolle bis 1740. Wien, 1992. (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Erganzungsband 11). 8-10, 18. 22 SEIFERT, H.: Oper, i. m. 129-132, 207-209. 23 SZILASI L.: i. m. 41. 24 The Sylvan and Oceanic Delights of Posilipo (1620), [hanglemez], New London Consort, directed by PICKETT, PHILIP, introduction by BARTLETT, CLIFFORD, Decca-L'Oiseau-Lyre, [1991]. 25 SOMMER-MATHIS, A.: i. m. 10.