Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Koltai András: Komédia és diskurzus : Batthyány Ádám följegyzései a császári udvarról, 1635–1641 / 77–94. o.

Koltai András: Komédia és diskurzus... 81 tötte, ám mindig csupán jelmezük nevén szólítva őket. Vacsora után azután a társaság ismét a táncterembe vonult, ahol a mulatság egészen éjfélig tartott.

18 Hasonló módon folyt le az a Wirtchschaft is, amelyet I. Lipót rendezett 1698-ban a bécsi Favorita kastélyban Nagy Péter orosz cár látogatása alkalmával.

19 * * * A jelmezbálokhoz hasonlóan a Batthyány Ádám által leírt 1635. évi balettelőadás is viszonylagos újdonságot jelentett az 1630-as években Bécsben. Az 1600-as évek elején ugyanis újféle zenei stílus bontakozott ki Itáliában, amely a reneszánsz zene kiegyensúlyozott szépsége helyett az emberi érzelmek pontos ábrázolását tekintette a legfontosabbnak, különös érzékenységgel a transzcendencia, a misztika, a fantázia, az éles kontrasztok és meglepetések iránt. Az új, barokk stílus reprezentatív műfaja az opera volt, amely eszköztárában a reneszánsz polifónia helyett a monódiát részesítette előnyben, az érzelmeket hűen kifejezni kívánó recitativók és áriák alkalmazásával. A XVII. század első felében azonban az opera még csak „kísérleti stádiumban" volt. A korabeli udvari ünnepségeken többségében nem igazi zenedrámákat láthatott a közönség, hanem az operához hasonló előadásokat, amelyekben volt ének, zene, tánc és néha még próza is, általában tartalmilag lazán összefüggő, az uralkodóházat valamilyen speciális alkalomból dicsőítő mondanivalóval. Ezen festo-nak, balettnek vagy — ahogy Batthyány Ádám írta — komédiának nevezett előadások és az igazi operák között néha igen csekély volt a különbség, hiszen sok későbbi operának is az uralkodó allegorikus dicsőítése volt a mondanivalója, ugyanakkor pedig sok komédia rendelkezett címmel és viszonylag összefüggő történettel. Az első operaszerű előadásokat az 1620-as években ismerhette meg a császári udvar. Ebben fontos szerepe volt II. Ferdinánd Mantovából származó második feleségének, Gonzaga Eleonórának. A menyasszonyt 1622-ben, házasságkötése előtt egy ilyen előadással búcsúztatták Mantovában, majd pedig Eleonóra magyar királynéi koronázásán, Sopronban is bemutattak egy „zenés komédiát". A császárné Bécsből is kapcsolatot tartott a Mantovában megismert Claudio Monteverdivel, akinek valószínűleg több művét is bemutatták a bécsi udvarban. Eleonóra maga leginkább a táncművészet iránt érdeklődött. Levelezéséből megállapíthatóan már 1622-től tartott alkalmi balettelőadásokat Bécsben, amelyeknek nemcsak koreográfusa és rendezője volt, hanem Mantovából hozott tudását fölhasználva udvarhölgyeit is maga tanította be. Efféle „fél-amatőr" balettelőadásokról (hiszen a zenészek az udvari zenekar hivatásos tagjai közül kerültek ki) több adat is fönnmaradt az 1620-as évekből. 1625. július 9-én például a császár születésnapjának estéjén mutattak be egy komédiát a bécsi „új Burgban" tehát a mai Stallburgban, 1627-ben pedig HL Ferdinánd cseh királlyá koronázásán, Prágában, többet is.

20 1K ÖStA HHStA ZA, Zeremonialprotokolle, Reinschriften, Bd. 1, pp. 120-128. 19 HADAMOWSKI, F.: Höfische Faschingsfeste, i. m. 8-9. Schnitzer C: i. m. 241-243. 20 A téma legteljesebb összefoglalása: SEIFERT, HERBERT: Die Oper am Wiener Kaiserhof im 17. Jahrhundert. Tutzing, 1985. (Wiener Veröffentlichungen zur Musikwissenschaft, 25). — Korábbi irodalom: BAUER, ANTON: Opern und Operetten in Wien. Graz-Kóln, 1955. (Wiener Musikwissentschaftliche Beitráge, 2).; HADAMOWSKY, R: Barocktheater, i. m.; Musikgeschichte Österreichs. I, Hg.: FLOTZINGER, RUDOLF-GRUBER, GERNOT. Graz, 1977, 313-327.— A legújabb eredmények: SEIFERT, HERBERT: Die Comoedie der Hof-Musici 1625: die erste Oper in Wien? Studien zu Musikwissensdia.fi

, 42. (1993), 77-87.; SCHINDLER, OTTÓ: Von Mantua nach Ödenburg, Die ungarische Krönung Eleo-