Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

70 Közlemények nyúlt. Az ő kormányzása idejéből vannak adataink a kéttagozatú birtokkormányzat meglétére: hódoltsági megbízottja a Csókáson lakó Németh András, kinti gondviselője pedig a szécsényi vár tiszttartója, Dienes György lett.

24 A növekvő hatékonyságot egyértelműen jelzi a jövedelmek folyamatos emelkedése: a század első felében 100 forintról 300-350 forintra nőtt a püspökségnek a birtokokból származó tiszta bevétele.

25 A kapcsolattartás másik fontos területén, az egyházjogi és lelkipásztori képviselet megteremtésében Zongor Zsigmond püspöksége idején (1644-1648) történt áttörés. 1644-től kezdődően tudjuk dokumentálni a Csanádi püspökök és a szegedi ferences kolostor gvárdiánjai közötti rendszeres kapcsolatot, amelynek révén a püspökök a joghatóság biztosításán és a lelkipásztori ellátás megszervezésén túl a ferenceseket az adóztatás és birtokigazgatás folyamatába is igyekeztek belevonni. A szegedi gvárdiánok püspöki helynöki megbízatására Pálffy Tamás működésétől kezdve egészen a csanádi püspökök visszaköltözéséig folyamatosan vannak adataink.

26 A csanádi főpásztorok ugyanakkor a jövedelmek behajtásában és a birtokok igazgatásában a többi hódoltsági püspökséggel összehasonlítva nem értek el látványos eredményeket. A püspökségnek hódoltsági viszonylatban is igen csekély anyagi haszna volt: a század második felében a pécsi püspökség 500-1000, a kalocsai érsekség 1000-3000, a váci 30006000 forintot is termelt évente viselőjének.

27 Ez a jelenség is világosan jelzi a magyar feudális hatalom határvonalát, amelyen túl a délszláv népesség adóztatását a birtokosok már erőszakkal is alig voltak képesek biztosítani. Ráadásul a Maros mentén az erdélyi fejedelmek és az 1660-as évektől kezdve a bujdosó kuruc földesurak jogigényeivel is meg kellett küzdeniük. Macripodari majd másfél évtizedes püspöki működése a birtokokért és azok adóiért folyó egyre reménytelenebbé váló harccal telt. A korszak egyik legerőszakosabb földesura, Balassa Imre 1662-ben a nádortól adománylevelet kapott a csanádi püspökség birtokaira, és ettől kezdve ő bitorolta a korábban a püspöknek adózó falvakat. Hiába szerzett Macripodari 1660-ban királyi védőlevelet birtokaira, hiába tiltakozott az érvénytelen nádori adomány ellen, hiába végeztetett tanúkihallgatást birtokjoga igazolására,

28 a püspöki falvakat a végvári tisztek és az időközben a hódoltságba leköltöző Balassa folyamatosan fosztogatták.

29 Ilyen 24 BOROVSZKY SAMU: Csanád vármegye története 1715-ig. I. A vármegye általános története. Bp., 1896. 228-232.; JUHÁSZ K.: A csanádi püspökség, i. m. VIII. 12-13. 26. 48-54. 63. 73-79.; SZAKÁLY R: Magyar intézmények, i. m. 182-183. 195-196. 25 MOLNÁR A.: Adalékok, i. m. Pálffy Tamás egy évi bevétele 343 tallér, 15 pár csizma és egy paplan volt. BOROVSZKY S.: Csanád vármegye, i. m. I. 231. 26 Legújabban erről a témáról: SZÁNTÓ KONRÁD: A szegedi gvárdiánok mint a csanádi megyéspüspökök helynökei és az. alsóvárosi ferences kolostor elöljárói. Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 2. (1996) 217— 266. A csanádi püspökök és egyházmegyéjük kapcsolatait, illetve a szegedi ferencesek hódoltság-kori történetének több kérdését készülő, nagyobb lélegzetű tanulmányomban tárgyalom részletesebben: MOLNÁR ANTAL: Fejezetek a szegedi ferencesek török kori történetéből. Szeged, 2002. Előkészületben. 27 A szintén a processzusok tanúvallomásaiból ismert összegekre 1. az 5. jegyzetben idézett tanulmányaimat. 28 BOROVSZKY S.: Csanád vármegye, i. m. I. 378-379.; Juhász K.: A csanádi püspökség, i. m. VIII. 90-92. Macripodari birtokjogi harcaira vonatkozó iratok: Komárom-Eszergom Megyei Levéltár, Esztergom, Esztergomi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára capsa 67. fasc. 8. Nr. 10. 11.; MOL A 35 Magyar Kancelláriai Levéltár, Conceptus expeditionum 1668. Nr. 32-33. 1670. Nr. 321. 1672. Nr. 253. Balassa hódoltsági adóztatására: SZAKÁLY F.: Magyar adóztatás, i. m. 308-311.; Uő: Az 1670-es évek Habsburg-ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar feudális hatalom. A Thököly-felkelés és kora. Szerk: BENCZÉDI LÁSZLÓ. Bp., 1983. 59-67. 29 1665-ben például Balassa katonái kifosztották a püspök falvait, mindenekelőtt Szentlőrincet és Földeákot. A szentlőrincieknek 451 darab marháját hajtották el, több helybélit levágtak vagy rabságba hurcoltak, az