Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

MOLNÁR ANTAL EGY „MAGYAR" PÜSPÖK A TÖRÖK HÓDOLTSÁGBAN (Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban) A „HUNGÁRIÁN" BISHOP IN THE TERRITORIES OCCUPIED BY THE TURKS. The study draws the reader's attention to the activities of the Hungárián prelacy in Hungary's territories occupied by the Ottoman Empire. Giacinto Macripodari, the Bishop of Csanád (1658-1672), vice-Bishop of Esztergom, sent reports from the occupied part of Hungary to György Szelepcsényi, Bishop of Esztergom, on the situation of the latter's estates in the Bácska and the results of his negotiations with Turkish occupants. Till now examples of such travels and negotiations of high-ranking members of the Hungárián prelacy at the occupied part of Hungary have been unknown, so the letter hereby published constitutes a valuable contribution to our knowledge about the Hungárián bishops' activities in the occupied Hungary. Hódoltsági katolikus egyháztörténet-írásunk nyomasztó hiányosságairól és a szakmai közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szűkös perspektíváiról mintegy másfél évtizeddel ezelőtt Szakály Ferenc nyújtott programadó áttekintést. Tanulmányában joggal hangsúlyozta a források (sokszor inkább csak vélt) hiányából fakadó fő veszélyt: töredékes és közhelyes, de alapjaiban többé-kevésbé mégiscsak helytálló megállapítások hagyományozódnak generációról generációra, anélkül, hogy az alapvető kérdésekre (szervezeti és függelmi viszonyok, a hódoltsági papság tevékenységének és a hitéletnek a bemutatása, a katolikus felekezet területi megoszlása és aránya) újabb források bevonásával választ keresnénk és adnánk.

1 Az elmúlt években megszólaltatott római egyházi források ékesen bizonyították, hogy hódoltság-kutatásunk egyik legtöbbet ígérő, mindenesetre komoly meglepetéseket tartogató részét éppen a katolikus egyháztörténet és az azzal kapcsolatos kérdéskörök jelentik. Ugyanakkor a római forrásanyag (legalábbis annak döntő többsége) a szervezeti és földrajzi korlátok miatt számos, a hódoltsági egyháztörténelem szempontjából alapvető fontosságú kérdésre csupán kiegészítő jellegű felvilágosítással szolgál.

2 Ilyennek számít mindenekelőtt a magyar egyházi intézményrendszer hódoltsági jelenléte, jelesül a magyar hierarchia hódoltsági tevékenysége.

3 A Római Kúria missziós hatóságainak lelkipásztori stratégiája miatt a Szentszék és a magyar püspökök között nem jött létre együttműködés a hódoltsági egyházi intézményrendszer rekonstrukciója érdekében,

4 így a magyar főpapok és a török uralom 1 SZAKÁLY FERENC: A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól. Katolikus egyháztörténeti konferencia. Keszthely, 1987. Szerk.: HÖLVÉNYI GYÖRGY. Bp., é. n. 16-32. 2 A források és a vonatkozó szakirodalom bemutatása: MOLNÁR ANTAL: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon (1572-1647). Bp., 2001. (Humanizmus és Reformáció, 26.) sajtó alatt. Összefoglalóan: MOLNÁR ANTAL: Róma és a török hódoltság. (A missziószervezés történetének vázlata). Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Szerk.: ILLÉS PÁL ATTILA. Piliscsaba-Bp., 1999. [2000]. (Sentire cum Ecclesia, 1.) 35-54. 3 Erről 1. SZAKÁLY FERENC áttekintését: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. Egyházak a változó világban. (A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai). Szerk.: BÁRDOS ISTVÁN-BEKE MARGIT. Esztergom, 1991. 245-249. 4 MOLNÁR ANTAL: Pázmány Péter és a hódoltsági katolicizmus. Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Szerk.: Beké Margit. Bp., 2001. (Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis, I) 143-154.