Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

66 Közlemények alatt élő híveik kapcsolatait csupán a különböző, nagyrészt hazai levéltárak elszórt, igen esetlegesen fennmaradt, töredékes dokumentumaiból ismerhetjük meg.

5 Ilyen közhelyes, de lényegében helytálló vélekedés alakult ki a 16—17. századi, hódoltsági székhelyekre kinevezést nyert magyar püspökök tevékenységéről is. Eszerint a pécsi, kalocsai, váci, váradi és csanádi főpásztorok püspöki méltóságukat címzetesnek tekintették, híveik lelkipásztori ellátásával vajmi keveset törődtek, egyházmegyéjükkel való kapcsolattartásuk jószerével csak a járandóságok behajtására korlátozódott. Ennek legfőbb okát pedig abban kell keresni, hogy a magyar király által kinevezett püspök a hódítók tilalma miatt eleve nem mehetett be a török területre.

6 Ez a kép nagy vonalakban természetesen igaz. A katolikus főpásztorok a királyi kinevezés birtokában mint a magyar feudális intézményrendszer képviselői nem léptek (léphettek) be a hódoltságba. Maga a királyi kinevezés azonban önmagában még nem jelentett akadályt. A bosnyák ferencesek közül a Habsburg-udvarral való kapcsolatok erősítése érdekében többen szereztek maguknak püspöki címeket a magyar királytól,

7 1636-tól kezdve pedig a boszniai rendtartományból kikerülő boszniai püspökök is rendszeresen elnyerték a királyi nominációt a pápai megerősítés előtt.

8 A szorosabb értelemben vett magyar püspökök közül viszont eddig senkiről sem tudtunk, aki megkockáztatta volna a török területekre való belépést, noha a Szentszék többször is kísérletet tett a rezidencia-kötelezettség betartatására. Aló. század reformpápái állandóan sürgették a magyar püspököket, hogy utazzanak székhelyükre. 1622 után pedig az újonnan alapított római missziós főhatóság (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) ismételten megpróbálta rávenni a főpásztorokat, hogy kíséreljék meg egyházmegyéjükben a lelkipásztori munkát. A nuncius ilyen irányú erőfeszítései azonban természetesen kudarcot vallottak, így a Római Kúria az elkövetkező években a magyar hierarchia közreműködése nélkül szervezte meg a missziós egyházi intézményrendszert a hódoltságban.

9 A magyarországi katolicizmus megerősödésével és a hódoltsági magyar intézményrendszer megszilárdulásával egyidőben viszont a magyar főpapok is megszervezték (a Rómából irányított misszióktól függetlenül) az egyházmegyéikkel való kapcsolattartást. Ennek a folyamatnak valóban az adóztatás, és ezzel együtt a joghatóság és a jogfolytonosság biztosítása volt a legfontosabb (és legtöbb dokumentumot termelő) eleme. A jövedelmek behajtásának hatékonyabbá tétele érdekében a század derekára a déli egyházmegyékben is kiépült a kéttagozatú birtokkor5 A római (vatikáni) forrásanyagban a kivételt a püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzökönyvei jelentik. Ezek hódoltság-történeti felhasználására több kísérletet tettem: MOLNÁR ANTAL: A kalocsai érsekség a 17. században a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében. Ezredforduló — századforduló — hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk.: J. ÚJVÁRY ZSUZSANNA. Piliscsaba, 2001. 149-163.; Uő: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez. EgyMztörténeti Szemle, 2. (2001) 2. sz. sajtó alatt; Uő: A váradi püspökség a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében. Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. sz. sajtó alatt; Uő: Adalékok a csanádi püspökség 17. századi történetéhez. (A püspöki processzusok tanúvallomásai az egyházmegyéről). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum, 13. (2001) 1-2. sz. sajtó alatt. 6 Vö. pl.: HERMANN EGYED: A katolikus egyház története Magyarországon. München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae, I) 227-229. 7 A ferences püspökök közül elsőként Bartol Kacic makarskai püspök kapott császári nominációt 1614. február 14-én, egy évvel a pápai kinevezés előtt. Vele együtt egy másik ferences is szerzett magának Bécsben egy püspökséget: Torna Ivkovic, a későbbi scardonai püspök a vovadriai címet nyerte el. Magyar Országos Levéltár (=MOL) E 229 Magyar kincstári levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Collationes ecclesiasicae vol. 1, pag. 248-249. 8 MOLNÁR A.: Katolikus missziók, i. m. passim. 9 MOLNÁR A.: Pázmány Péter, i. m. 143-154.