Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

42 Közlemények gásokat annak ellenére, hogy a felperes moldvai, ezért az ügy „nem ez országi embernél való dolog." Mindegy a felperesnek volt-e érvényes levele Péter vajdától vagy nem, nem köteles azt az alperesnek bemutatni. A fejedelem ugyanis már jelen tárgyalást megelőzően, vélhetően 1592. január 24-én megparancsolta alperesnek a felperes javainak visszaadását, és most már erről szól a per, ezért a felperes itt nem is keres hatalmaskodást elítélő végzést, csak az alperes által még vissza nem adott javait szeretné visszakapni. Ezért alperes inkább azt vallja be, miért nem adja vissza, hova tette az elvett javakat? Elismeri-e vagy tagadja, hogy azok jelenleg is nála vannak? A szavatos (evictor) állítási kérelmét a bíróság azzal utasítja el, hogy az csak más típusú, (pl. zálog-) szerződés esetén alkalmazható. Az alperes ezért vagy tagadja vagy, elismeri a vádat. Az alperes fellebbez.

211 A vélhetően a fellebbviteli fórum, a fejedelem személyes bíráskodása előtt született ítélet szerint a fejedelem, a Kármány aga által 1592. február 11-én Gyulafehérvárott kiállított bizonyságlevélből kikövetkeztethetően az alperest, minden fellebbezési törekvése ellenére, felperestől elvett, ezúttal is tételesen felsorolt javak visszaadására, valamint vérdíj megfizetésére kötelezte, és mivel ez az alperes ingó vagyonából nem volt fedezhető, illetve a kirótt jószágvesztés miatt, Kerekes Balázsnak a Gyulafehérvári Káptalannál írásban is számba vett házát és összes javait is a felperesnek becsültette 603 ft. 41d. értékben.

212 A Kerekes Balázs ellen hozott ítélet végrehajtását más későbbi forrás nem erősíti meg, hiszen özvegye, Calidónia Gyulafehérvárott lévő, feltehetően az ő különvagyonát képező, így a Kármány aga számára becsülttel nem azonos, házának anyagi gondokkal indokolt 15974jen kelt csereszerződése csupán arra enged következtetni, hogy az assszony gazdasági helyzete férje halála után megromlott ugyan, de hogy ez vagyonelkobzás következménye lenne, pusztán e forrás alapján egyértelműen nem állítható.

213 A curia militaris működését taglaló szabályzatokban

214 kilátásba helyezett büntetés, a becsületvesztés kimondására és főképp végrehajtására — éppen annak súlyos, a vesztes jogképességét is rendkívül hátrányosan befolyásoló következményei miatt—az egyetlen ismert Justh Menyhért kontra Szluch Márton ügyet kivéve, valószínűleg nagyon ritkán akadt példa.

215 ból. Az ezután fennmaradó ingó, illetve ingatlan részt a bíró és a felperes közt osztják meg. WERBŐCZY I.: i. m. II. XLIII. cím 2-3.§ C. C. V. I-IV. Kisebb hatalmaskodás esetén egységesen száz forint, amit fele-fele arányban osztanak meg a bíró és a felperes közt, valamint a felperes keresetében előadott károkat is megtérítik csak a felperes számára. ANGYAL P.-DEGRÉ A.: i. m. 35-38, 59, 93, 46-47. 211 Documente privitoare, i. m. III, 257-258. Fellebbezés a királyhoz (provocatio ad regem) Ahol a rendes bíró a királyi kúria volt az ítélet ellen a királyhoz lehetett fordulni. HAINIK I.: i. m. 428. 212 Vagyonvesztés vagy egyszerű bírság esetén, először mindig az ingó vagyonból, ha az nem elég, akkor az ingatlanból lefoglalt bírság kétharmada a bírót, egyharmada a nyertest illeti, zálogcímen. HAJNIK I.: i. m. 403-404. A becsüre vonatkozó forrást a Gyulafehérvári Káptalan anyagában nem találtam. 213 1597. április 28. Gyulafehérvár Calidónia, a néhai Kerekes Balázs udvari familiáris özvegye, szükségleteire Gyulafehérvárott a falakon kívül a Boldogasszony utcában lévő házát és nemesi telkét szomszédjának, Balásfi János fejedelmi titkárnak házáért és telkéért elcseréli 350 magyar forint értékben, melyből 200 magyar forintot Balásfi János készpénzben letétbe helyezett és azt Calidónia asszony fel is vette. F4 Comitatus Albensis Cista 4. Fasc. 5. No. 30. 214 „De comite seu Judice Curiae Maiestatis Regiae, et de judicio causarum factum honoris concernentium." MOL E 142 Fasc. 38. No. 23. Régi jelzet: Dl 2404. Quadripartitum, i. m. III. rész. IX-X. cím. Observationes processus causarum militaris curiae regiae, in facto honoris, usu receptae. Corpus iuris hungarici, i. m. 1822., HAJNIK I.: i. m. 64. 215 A becsületsértés fogalma és a curia militaris által kiróható büntetési forma az infámia és az „ammissio honoris et officii" kifejezés alkalmazása az Erdélyi Fejedelemség büntetőjogában is ismert, ám használatuk