Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

Sunkó Attila: A Curia Militaris működésének nyomai... 41 kező volt: 1591 nyarán {aratás taiba) a fejedelem Báthory Zsigmond azzal az utasítással küldte ki udvarából Kerekes Balázst, hogy mivel az erdélyi fejedelem akarata ellenére Moldvából több ízben engedély nélkül érkeztek Péter vajda

207 szolgái, azokat a boérokat, akiknek a vajdától érvényes engedélye (igaz levele) nincsen, tartóztassa fel, árujukat vegye lajstromba, ellenben az érvényes okmánnyal rendelkezőket „ne bántsa". Ezt az utasítást szegte meg, a vád szerint Kerekes Balázs, amikor felperest érvényes levele dacára elfogta, és tizenkét napig fogva tartatta, minden javait — melyet a későbbiekben tételesen felsorol — lefoglalta és elvitte. Kármány aga hiába kérte, hogy javait tanúk előtt lajstromba vegye, és felperest javaival egyetemben vigye a fejedelem színe elé.

208 A cselekmény több olyan elemet — az felperes érvényes menlevelének (salvus conductus) megsértése, az egyedül úton lévő kifosztása és fogságba vetése — foglal magába, melyek külön-külön is az adott bíróság elé vonhatóvá teszik a pert és kimerítik a hatalmaskodás fogalmát is.

209 Az ügy folytatása Kerekes Balázs ügyvédjének 1592. január 25-i előadásából bontakozik ki. Eszerint Kármány aga az ország törvényét megsértve tartóztatta, vagyis tartóztattatta le Kerekes Balázst és vette el javait. Az ítélet Bár a források fennmaradt része (1592. január 24-i töredék, 1592. január 25.) az ügyet lezáró ítéletet nem tartalmazza, annak lényege visszautalások alapján megállapítható. A bíróság az 1592. január 25-én tartott tárgyaláson az alperes kifogásait elutasítja, vagyis a felperes nem áruló, mert urának, Péter moldvai vajdának tartozott hűséggel, nem a török császárnak. Ezért az alperest vérdíj megfizetésére ítélik. (Ideo in causa attractus committitur in homagio actoris)

210

. Nem bocsátják fellebbezésre a Kerekes Balázs által elősorolt kifo207 Érdemes röviden összefoglalni az ügy köztörténeti hátterét. 1592. június 10. Hodor csausz érkezett fermánnal Báthory Zsigmondhoz, minek értelmében a szultán Áron moldvai vajdát letette, ezért ha az Erdélyen át menekülne, fogassa el, és kincsével küldesse be a Portára. Áron azonban egyenesen Konstantinápolyba indult de Szinán a város előtt elfogta, és vasba verve vitte a szultán elé, aki miután haragjában le akarta tenni Szinánt., „megsajnálta Áront", és a fejedelemségbe a korábbi feltételekkel visszahelyezte." Eközben egy bizonyos Péter, Sándor vajda fiának adva ki magát Lengyel- és Oroszországban felfogadott kozákokkal lerohanta Jasit, elfoglalta a vajdai széket, követeket küldött Erdélybe és a Portára, ahol adófizetést ajánlott, de elutasították. A Porta egy csapat élén Moldvába küldte Áront s megparancsolta a fejedelemnek, hogy ő is indítson hadakat Moldvába. Báthory Zsigmond fővezérré, Sibrik Gáspárt, udvari katonaságának kapitányát (aulae militum praefectus) nevezte ki, aki minden ellenállás nélkül átkelt a havasokon, egyenesen Jászvásár ellen ment. Péter — miután kivezette csapatait a város mögé és csatára készült, ám zömében erdélyi gyalogsága cserbenhagyta, — fogságba esett. (1592. október 11.). Véli bég bevonult Jászvásárba (október 15.) visszahelyezte Áront. Pétert, akit az erdélyiek kiadtak, Áron kérésére, orrát levágva, megcsonkítják, majd a szultán parancsára Konstantinápolyban, vaskampóra akasztva kivégzik. Erdélyi Országgyűlési Emlékek, i. m. III. 288-289. BARANYAY DECSI J.: i. m. 1982. 70-73. 208 „Akkoris kenalta ezzel Balas wramat, ne ved el eg? marhámat, hanem it Birak polgárok wadnak, jámborok wadnak hiuasd eleo eoket, es azok eleot zamzerint ?rasd lagistromba minden marhámat es marhám mellet en magamatis wyg? eo Nag[yság]a eleibe, minden marhámat fel Íratlan fel rakta es el hozta, en magamat penig fogwa hagiot ott," MOL F 12 209 A 1486. évi törvényben meghatározott esetek közül az egyedül úton lévő egyedül lévő általi kifosztása (si solus a solo in itinere nullo spectante spoliaretur) kitétel áll a Kerekes Balázs által elkövetett cselekményhez legközelebb, bár itt is van a törvénytől eltérő mozzanat, hiszen a cselekmény jellegéből fakadóan szinte biztosra vehető, hogy Kerekes Balázs nem egyedül követte el tettét és a kereskedő sem egyedül utazott. Deereta Regni Hungáriáé, i. m. II. 277. 210 Documente privitoare, i. m. III. 256 Homágium, vérdíj, fejváltság: Főpapok, zászlósurak négyszáz, nemes kétszáz forint fizetésére kötelesek a felperesnek, elsősorban ingóságaikból, ha nincsen ingatlan vagyonuk-