Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

Sunkó Attila: A Curia Militaris működésének nyomai... 39 a vajdai menlevél nélkül Erdélybe érkező moldvai boérok „marháinak'' lefoglalására a fejedelem udvari familiárisát küldi ki, hiszen rendkívül hasonló feladatokat (például az illegálisan exportálók elfogása, letartóztatott személy ingóságainak, birtokoknak, hajóknak a lefoglalása, adószedés) láttak el már a Mátyás-kori aulicusok is.

196 Az alperes prokurátora, a nevéből ítélve román Iulius Matalea által előadott érvek szerint védencét az ítélethirdetés előtt fogták el — ha nem is felperes fogatta el, de mindenesetre az ő panaszára fogták le — letartóztatása alatt javait a felperes feldúlta és mindent elvitt amit talált, „holott ő [az alperes] jószágos nemes ember"

197

, ezért őt ítélethirdetés előtt még a fejedelem — aki a meggyesi generális articulusban külön is megígérte a rendek szabadságának megőrzését

198 — sem tartóztathatja le és sem személyét sem vagyonát nem károsíthatja

199 A személyes szabadságot mint a fejedelemség korában is Werbőczy tanításán (Cím I. IX. §1-2) nyugvó alapelvet, miszerint nemes embert, székelyt, vagyonos polgárt ítélethozatal előtt csak közönséges bűncselekmények esetében (emberölés, lopás, rablás, házasságtörés) tettenérés miatt lehet letartóztatni, nemesi szabadságként erősen hangsúlyozták, ezért a XVII. században már a fejedelmek (Brandenburgi Katalin, I. Rákóczi György, Barcsay Ákos, Kemény János, I. Apafi Mihály) választási feltételeiben is szerepel, ráadásul a Hármaskönyv kivételeinek említése nélkül, hogy a fejedelmek nemes embert ítélet nélkül nem tartóztatnak le. Az alaptalan letartóztatás végrehajtóját, lett légyen akár hatósági személy, illetve a feljelentőt komolyan, a letartóztatott „eleven díján" (vivum homagium) büntették.

200 Kerekes Balázs most már nem várja szabadulását a felperestől, hanem a jogtalan letartóztatása alatt történt vagyonelkobzásról kér határozatot.

201 Ellenvetésként állítja továbbá, hogy Kárrnány aga akkor sem lenne perképes, ha Kerekes Balázs mindazt, amivel vádolják, valóban elkövette volna, mert a felperes, urával, Péter vajdával együtt a török császár „hites köteles szolgái és rabjai" voltak. Felperes ugyan a Moldvai Fejedelemségben a „vitézlő népnek agája és ország196 KUBINYI ANDRÁS: A Mátyás-kori államszervezet. Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: RÁZSÓ GYULA-V. MOLNÁR LÁSZLÓ. Bp., 1990. 53-147. 67-68. 197 WERBŐCZY I.: i. m. II. LV. cím l-4.§. A főbenjáró ítéletről és végrehajtása soráról. II. XLIII. cím. „Továbbá senki a pörösök közül a másik felet el nem jövetele s meg nem jelenése miatt hozott és kihirdetett főbenjáró ítélet erejével, az ítélő-levél kiadása, megpecsételése és a fölperes kezébe juttatása előtt, személyében le nem tartóztathatja." Mikor lehet a főbenjáró ítélettel marasztalt embert letartóztatni? WERBŐCZY I.: i. m. II. LVIII. cím. letartóztatás kisebb hatalmaskodás esetén II. LXVIII. cím 2-8. §. 198 Az 1588. december 8. -23. között tartott meggyesi országgyűlés idevágó végzései: Erdélyi Országgyűlési Emlékek, i. m. III. 236. 246-248. 199 Erdélyi Országgyűlési Emlékek, i. m. III. 245. WERBŐCZY I.: i. m. I. IX. 1-7. §. A nemeseknek négy kiváltságos és sarkalatos szabadságáról. A letartóztatásról: 1§ „őket [a nemeseket], ha csak előbb megidézve vagy pörbe híva és a törvénykezési rend útján elmarasztalva nem lettek, bárkinek folyamodására, vádaskodására vagy kérésére személyökben senki és sehol le nem tartóztathatja. 2. § Megsértetik azonban ez a szabadság a bűnfenyítő eljárás alá eső tettek és ügyek, úgymint a szándékos emberölés, gyújtogatás, lopás, rablás, útonállás és az erőszakos paráznaság eseteiben, holott a nemesség tisztességét, czímét és szabadságát mindenki elveszti. És az ilyen bűntett és elkövetett gonoszság színhelyén még paraszt ember által is mindenkor letartóztatható, s azután kihágásához mérten elítélhető és érdeme szerint büntethető lesz. 3. § Ha azonban a tett színhelyéről már elfutott és üldözőinek kezei közül kimenekült: azután másképpen, mint idézés, pörbehívás és rendes törvénykezési eljárás útján elítélni és elmarasztalni nem lehet." ANGYAL P.-DEGRÉ A.: i. m. 28-30. 200 Bírságos perben magánvádló kérelmére is letartóztatható volt a vádlott, ha lehetőség volt a per kriminális (közvádas, testi büntetésre irányuló) perré válására. ANGYAL P.-DEGRÉ A.: i. m. 29. Ismeretlent egyszerű gyanú alapján is le lehetett tartóztatni, de ha kiderült róla, hogy birtokos nemes, büntetés terhe mellett szabadon kellett bocsátani. ANGYAL P.-DEGRÉ A.: i. m. 28-30. 201 Documente privitoare, i. m. III. 253-254. ANGYAL P.-DEGRÉ A.: i. m. 77.