Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: A remeterend vándormisszionáriusa : Vanoviczi János, az első pálos misszionárius levelei, 1642–1677 / 187–245. o.

188 Forrásközlések szefoglaló nagy jelentést azonban később is készített Vanoviczi a Hitterjesztés Szent Kongregációja számára: az első, Mario Alberizzi titkárnak 1658-ban benyújtott áttekintő beszámolója saját tizenhat évnyi missziós munkájáról Vanoviczi összes irata közül mesze a legfontosabb és legérdekesebb. Azt azonban, hogy leveleivel rendszeresen felkeresse a Propaganda-Kongregációt, úgy tűnik, hogy ezekben az években nem tartotta fontosnak.

3 Az 1660-as évek második felétől Vanoviczi és a Hitterjesztés Szent Kongregációja kapcsolatai ismét megélénkültek, a szerzetes részletesen írt a Kongregációnak. Vanoviczi 1668-tól a pálos rendi misszió prefektusa volt, majd egyidejűleg a pálos rend római kúriai prokurátora is. Az immár sűrűn Rómában tartózkodó Vanoviczi mind a két minőségében ismét gyakran írt a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának és bíborosainak - nem utolsósorban azért, mert tőlük remélt anyagi támogatást legfontosabb feladata megvalósításához, a pálosok római házának megvásárlásához. Egy remeterend a missziók felé fordul A trentói zsinat utáni katolikus megújulás időszakában a missziók munkájába egyaránt bekapcsolódtak a régi és új szerzetesrendek, de korántsem egyforma mértékben. Magyarország egyháztörténete ilyen szempontból különösen érdekes, az itteni hittérítés szervezete igencsak elütött a többi európai országétól. Magyarországon — ahol a szerzetesek és az apácák aránya a lakosságban már a középkorban is sokkal alacsonyabb volt, mint NyugatEurópában — a reformáció 16. századi győzelme után nagyon kevés szerzetes maradt, és igen kevés katolikus pap működött, ezért a 17. században a katolikus egyháznak minden „hadra fogható katonájára" szüksége volt. elfeledett emlékéről (234-236.), de a többi tanulmány is szinte kivétel nélkül igen fontos a pálos megújulás megértéséhez. 3 A pálos missziók történetét az I940-es években Galla Ferenc egyháztörténész írta meg, hatalmas levéltári anyagismerettel és igen éles szemmel, de sok tévedéssel és az apologetikus szemlélet felekezeti korlátaival: GALLA FERENC: Pálos missziók Magyarországon, kézirat FAZEKAS ISTVÁN gondozásában, itt köszönöm meg, hogy a kéziratot használhattam. A pálos rend történetét igen magas színvonalon foglalta össze: KISBÁN EMIL: A magyar pálos rend története [—II. Bp., 1938. Vanoviczi pályáját dolgozta fel a római Gregoriana Egyetemen megvédett, rendkívül színvonalas szakdolgozatában VéghseS Tamás nyírcsászári görög katolikus plébános és nyíregyházai teológiai tanár: Véghseő Tamás: „...accin possa aiutare queipoveri catluúici..." Un esponentedelrinnovamentopost-tridentinoin Ungheria: HP. János Vanoviczi OSPPE. Roma, 1999. Ha a szerző volt szíves megköszönni az előszóban a segítségemet, sokkal inkább tartozom én hálával, hogy a kész munkát olvashattam. Felső-Magyarország vallási helyzetére kitűnő, de sajnos nehezen hozzáférhető összefoglalás: FAZEKAS ISTVÁN: Szerzetesrendek Kelet-Magyarországon a XVII. században. Acta Collegii Evangelici Prenoviensis. Miscellanea 1999. Prenov, 2000. 69-75. Tanulmányom lezárása után olvastam a szerző szívességéből TUSOR PÉTER: A magyar egyfiázi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607-1685). Bp„ 2000. c. kéziratos PhD-értekezését, amely a kérdéskör igen sok levéltári anyag feldolgozásával készült, magas színvonalú áttekintése. A munka a 288-289. lapon nagyon gazdag vatikáni levéltári anyag bevonásával tárgyalja Vanoviczi és Szelepcsényi esztergomi érsek kapcsolatát a tőlem függeüenül szintén megtalált pozsonyi Vanoviczi-levelek nyomán. (A pálos szerzetesnek az esztergomi érsekhez írt leveleit egy másik szerzetesrend, az obszerváns ferences rendtartomány pozsonyi levéltára őrzi, és valószínűleg a Pozsonyban tartózkodó esztergomi érsek révén került oda.) Vö. még Galla Ferenc nyomtatásban megjelent átfogó tanulmányát a pálos rendi reformról: GALLA FERENC: A pálos rend reformálása a XVII. században. Bp., 1940. (Regnum-klny.) A pálos missziókra lásd az MTA Történettudományi Intézete kiadásában megjelenés előtt álló, a Hitterjesztés Szent Kongregációja és Magyarország kapcsolatát bemutató okmánytár iratait: Litterae missionariorum de Hungária. Ed. ISTVÁN GYÖRGY TÓTH. Roma-Bp., 2001. s. a. A Hitterjesztés Szent Kongregációja és Magyarország kapcsolatára: TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622). Történelmi Szemle, 42. (2000) 1-2. sz. 19-68. további, itt újra fel nem sorolt irodalommal.