Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

182 Közlemények Fióktelepe"

98 került bejegyzésre. Az üzem megkezdése óta a vállalat a vöslaui gyár részére végzett kiegészítő munkát bérmunka konstrukcióban és ugyanonnan kapott szalagok tovább feldolgozásával kész fésűsfonalakat hozott forgalomba. A potsdami egyezmény határozata értelmében a részvények 42,8%-a osztrák tulajdonban maradt, míg ismeretlen időpontban német kézbe került 57,2% részvénytulajdon a Szovjetunió tulajdonába ment át." A többségi tulajdonos a Magyarországi Szovjet Javakat Kezelő Hivatal útján vezette a gyárat és főként kiegészítő üzeme volt a szovjet érdekeltségű fésűsszövet gyáraknak. Az 1949. évi 20. tvr. folytán az osztrák érdekeltséget a magyar állam vette tulajdonba, de továbbra is szovjet irányítás alatt maradt a gyár 1952. október l-ig, amikor is a Szovjetunió 1952. július 1-i vagyonállaggal érdekeltségét a magyar államnak adta át tulajdonba. Azóta a vállalat teljes egészében állami tulajdonban áll és viseli a mai cégszöveget. Soproni Posztó és Szőnyeggyár, Sopron A gyárat a bécsi Haas és Fiai cég létesítette 1907. évben és 1907-1908. években rendezte be kizárólag szőnyeg- és bútorszövet-gyártás céljaira. A gépi felszerelést az alapító cég tulajdonát képező ebergassingi (Ausztria) gyárból hozták át és innen került ki az első szakmunkásgárda is.Az I. világháború után (1920-23) között a gyárat leállították nyersanyag és felvevőpiac hiánya miatt. 1924. évben posztógyártást is tervbe vettek a tulajdonosok és megfelelő gépi kiegészítéssel és festődé felszerelésével 1924. évben az eddigi profilon kívül teljes vertikalitás mellett már posztót is gyártott. 1924. évben a vállalat, amely eddig mint fióktelep volt bejegyezve, önálló részvénytársasággá alakult, Soproni Szőnyeg és Textilművek Rt. cégszöveg megállapítása mellett. Nem sokkal a Rt. bejegyzése után a részvények tulajdonjoga a Wiener Bankverein Magyarországi Fióktelepe cégen keresztül a bécsi pénzintézet tulajdonába ment át. A gyár mai képe 1938-1943. évek között alakult ki, mivel az új tulajdonos jelentékeny építészi és gépi beruházást hajtott végre. 1940. évben fuzionált a vállalat az újpesti üzemmel

100 és Soproni és Újpesti Posztó és Szőnyeggyárak Rt. cégszöveget vette fel. Ezzel egyidejűleg a többségi részvények német tulajdonba kerültek. 1946. évben a potsdami egyezmény

101 határozmányai szerint a gyár a Szovjetunió tulajdonába került, mely a kezelést és irányítást a fent már többször említett Hivatal útján gyakorolta. Szovjet irányítás alatt a gyár termelése gyors ütemben fejlődött és kártolt fonalból, posztóból és bútorszövetből magasan meghaladta a háború előtti legmagasabb termelési szintet. 1951. március 1-vel a soproni üzem újból különvált az újpesti üzemtől és azóta önállóan folytatja üzemét az Rt. toldattal a mai cégszöveg mellett. 1952. október 1. óta 1952. július 1-i vagyonállaggal a vállalat a Magyar Állam tulajdonába került és a magyar állami szervek irányítása alatt áll. Szombathelyi Takarógyár, Szombathely A vállalatot 1922. évben alapította Putsch Sándor pinkafői lakos „Putsch Sándor gyapjúáru-, szőnyeg- és takarógyár Bt." cég alatt.

102 A tulajdonosok kizárólag Putsch Sándor rokonságából kerültek ki. A vállalat 4 szövőszékkel kezdte meg működését lópokrócok, takarók és szőnyegek gyártásával. 1938. évig az alapításkori keret ötszöröséig növekedett. 98 A Compass, 1944 szerint a Vöslaui Fésűsfonalgyár Rt. 1846-ban alakult 99 L. a 46. jegyzetet 100 Az Újpesti Posztógyár Rt-ről van szó (Compass, 1944.) 101 L. a 46. jegyzetet 102 A Gyáripari Címtár 1946-ban a „Bt." elhagyásával szerepel a név