Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

178 Közlemények és appreturát is építettek. 1918-ban a részvények egy részét a budapesti Kammer Hugó és Kammer Szigfrid vették át, akik aktívan bekapcsolódtak a vezetésbe és 1918-tól kezdve fokozatosan teljes vertikalitású üzemmé fejlesztették a gyárat. 1940-ben a Kammer fivérek fésűsfonodát is létesítettek külön cég, a Győri Fésűsfonoda Rt.

70 cég alatt. A fonoda önálló jogi személyként, de közös adminisztrációval és vezetés mellett együttműködött a korábbi vállalattal. Az 1944-45-ös években a gyárat több bombatalálat érte és súlyos károkat szenvedett, amelyeknek helyreállítása a felszabadulás után 3 évig tartott. A vállalat 1948. III. 26-án került állami tulajdonba.

71 Az államosítás után az előbb említett két cégből létesült 1949. III. 11-én a Richards Gyapjúfonó és Szövő N. V.,

72 majd 1951. elején kapta meg a mai cégszöveget. 1950 folyamán a magyar állam megvásárolta a francia Thibergien cégtől a Győri Gyapjúfonó-, Szövő-, Festő- és Kikészítőgyár Rt. céget és azt az alapvállalathoz csatolta

73 oly módon, hogy az üzem telepét megszüntette és a felszerelést túlnyomó részben a vállalathoz, kisebb részben más gyapjúipari vállalatokhoz profilozta át [...] Lódén Posztógyár, Budapest XI. Kondorost út 8. A vállalatot családi részvénytársaság formájában 1922. évben alapította

74 Weintraub Ábrahám és Roskes Owsej, egymás közt felefele arányban. A vállalat eleinte a volt Lenke (ma Bocskai) úton működött jelentéktelen gépi felszereléssel. 1927-ben költözött át a gyár jelenlegi helyiségeibe, ül. telepére. Telepének nagyobb részét az albertfalvai NeuschlossLichtig gyártól bérelte. 1927-től kezdve a vállalat erősen fejlődött. Nagyobb részben Lengyelországban leszerelt gépekkel egészítette ki felszerelését. Ekkor létesült a festődé is, melynek szárítógépeit is importálták. 1929-ben a Hárosszigeten megszűnt Lanária Finomposztógyár gépeiből is átvettek 27 szövőszéket. 1931-ben a megszűnt sashalmi Magyar Kalapgyár és Kendőgyártól és az ugyancsak megszűnt Czakó gyártól is átvettek gépeket. 1939-ig a gyár fonodáját is kibővítették és 1940-ben vétel útján megszerezték a mai telep túlnyomó nagy részét. 1947-ben a gyárat súlyos tűzkár érte. A leégett üzemrészek helyreállítása már részben az államosítás után történt meg. A vállalat 1948. HL26-án került állami tulajdonba.

75 Az 50%-os külföldi részvényes (Roskes) kifogást jelentett be a PK-nál.

76 A vitát az 1949. évi 20. sz. tvr. tárgytalanná tette. 1950. január 1-én a Trunkhahn Posztógyár,

77 1952. április 1-én pedig a Zuglói Gyapjúárugyár

78 beolvasztása történt meg. [...] 70 A Compass, 1944 és a Kompasz, 1947, a Címtár, 1946 szerint a cég neve Győri Fésűsfonó Rt., a MK HL közleménye (1948. III. 26. 71. sz.) Győri FésGsfonógyár Rt. néven említette 71 Vállalatvezető kirendelése a Richards Richárd Győri Finomposztógyár Rt-hez, továbbá a Győri Fésűsfonógyár Rt-hez: MK HL, 1948. III. 26. 71. sz. 72 Közlemény a Richards Gyapjúfonó és Szövő N. V. alapításáról: MK HL, 1949. III. 25. 66. sz. 73 A 90/6/1950. NT határozat (AT HT, 1950. II. 9. 6. sz.) szerint ez a cég is a Richards Gyapjúfonó- és Szövőgyár [így] N. V. egyik jogelődje 74 Lódén Posztógyár Rt. néven (Compass, 1944) 75 Vállalatvezető kirendelése: MK HL, 1948. III. 26. 71. sz. 76 PK: Pénzintézeti Központ 77 A cég pontos neve: Trunkhahn Posztógyár és Ruhagyár Rt. {Címtár, 1946) Ez a cég is 1948. III. 26-án került állami tulajdonba; 1. a 74. jegyzetet. A 34/2/1950. NT határozat (NTHT, 1950.

1. 12. 2. sz.) alapján a Trunkhahn Posztógyár és Ruhagyár N. V. szövő részlegéből és a Lódén Posztógyár Rt-ből alakult meg a Lódén Posztóipari N. V. 78 A Zuglói Gyapjúárugyár a 186/8/1951. NT határozat alapján, a Textor Budapesti Kendőgyár Rt. jogutódjaként jött létre. (A Textor élére 1948. III. 26-án került vállalatvezető — MK HL, 1948. III. 26. 71. sz.)