Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.
Csapó Mária: Az üzemek államosítása... 177 rolta a gyárat a fent már említett belga Tarbousch Tröszt. 1918-ban, a posztógyári egyesítés után lett a cég szövege: Első Magyar Nemez Posztó és Fezgyár Rt. [...] 1947-ben a vállalat részvényeit a svájci Wollimpex A. G. vette meg a belga tröszttől. A vállalat részvényeit a Magyar Állam 1949. augusztus 20-án vásárolta meg az MNB útján a svájci részvényesektől és 1949. október hó folyamán vette át ténylegesen tulajdonába és irányítása alá. 1950. elején a kőszegi Gotthardt Dezső Fojtásgyárat és a sárvári Kóger Takarógyárat, 63 melyek az 1949. évi 20. tvr. folytán állami tulajdonba kerültek, a vállalathoz profilozták, azonban a Takarógyár gépeit 1951-ben Szombathelyre, a Szombathelyi Takarógyárhoz telepítették át véglegesen. 64 Kőszegi Ágyterítőgyár A vállalat 1928-ban alakult Czeke Gusztáv kőszegi és Hohenberg Rudolf bécsi lakosok alapításában Magyar Ágyterítő és Bútorszövetgyár Czeke és Hohenberg cégszöveg alatt közkereseti társasági formában. Az alapítók részben bank-, részben pedig magánkölcsönökből szerelték fel a gyárat Czeke Gusztáv leállított gőzmalma helyén. Az üzemet a tulajdonosok 1932-től 3 éven át fokozatosan bővítették. A céget 1937-ben betéti társasággá alakították át, melyben Czeke bel- és Hohenberg kültag lett. A cégszöveg is módosult, Kőszegi Ágyterítő és Bútorszövetgyár Czeke és Hohenberg Bt. lett az elnevezése. 1938-ban a társaság részvénytársasággá alakult át, Kőszegi Ágyterítő és Bútorszövetgyár Rt. 66 elnevezés mellett. Az alaptőke 480.000 P volt, mely 50%-ban a Czeke család, 50%-ban pedig Hohenberg Rudolf tulajdona volt. A háború alatt Hohenberg származása miatt Budapesten bujkált, a vállalatot egyedül Czeke vezette, aki 1945-ben nyugatra szökött és 1946-ban Ausztriában meghalt. 1945. április 9-én az üzem dolgozói indították meg az üzemet a jelentéktelen háborús károk helyreállítása után. 1945. folyamán Hohenberg ismét bekapcsolódott az üzem vezetésébe, majd 1947-ben Ausztriából visszatért ifjabb Czeke is. A vállalat élére 1948. ül. 26-án vállalatvezetőt neveztek ki 67 , azonban az 50%-os külföldi érdekeltség miatt az állami tulajdonba vétel csak az 1949. évi 20. tvr-el következett be. [...] 68 Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár, Győr A vállalat 1905-ben alakult meg részvénytársasági formában a győri Bak-malom egyik épületrészében 8 szövőszékkel. A vállalat főrészvényese Móri Gáspár budapesti lakos volt. Az üzem 1907-ben leégett és 1908-ban indult meg újból, most már jelenlegi helyén, 50 fő munkást foglalkoztatva. 1909-ben a részvénycsomagot a brünn-i Kohn Richárd vásárolta meg, aki nevét később Richards Richárdra változtatta és a vállalat is új cégszöveget kapott, Richards Richárd Győri Finomposztógyár Rt. 69 formában. 1909-ben a szövődéhez festődét 63 A cég pontos neve: Kóger Gyula Gyapjúanyag-, Szőnyeg- és Takarógyár {Címtár, 1946) 64 1950. elején, a 90/6/1950. NT határozat (NTHT, 1950. II. 9. 6. sz.) alapján létrejött a Kőszegi Posztógyár N. V. Az alapító határozat szerint jogelődje volt az Első Magyar Nemez-, Posztó- és Fezgyár Rt., továbbá a Gotthardt Dezső Fojtásgyár r ' 5 A Kőszegi Ágyterítőgyár 1949-1952 között a pamutipari ágazathoz tartozott, a Minisztérium 1953 októberi átszervezése során a Dunántúli pamutipari igazgatóságtól a Gyapjúipari igazgatósághoz került 66 A Compass, 1944 és a Kompasz, 1947 szerint a Rt. 1937-ben alakult 67 Kg. É. 1948. V. 30. 21. sz. 6Í! 1954. április 1-én a Kőszegi Nemez- és Posztógyárat, valamint a Kőszegi Ágyterítőgyárat összevonták, jogutóduk a Kőszegi Textilművek lett (MOL XIXF7-jj) 69 A Compass, 1944 szerint a Rt. 1918-ban alakult
