Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.
Fazekas Csaba: Gaganetz József püspök 1849-ben 135 járhatatlan hegyek közé szorult fíliák ellátása gyakorlatilag elviselhetetlen terhet rótt a papi szolgálatot végző lelkészekre. A kormányzó-elnökről azt írták, hogy „világszerte ösmeretes kegyessége és a legkisebb iránt is leereszkedése reményt önt belénk", majd ígéretet tettek arra, hogy a megváltozott viszonyok ellenére is „Isten dicsőítésére és drága hazánk javára és felvirágozására tehetségünk szerint munkálódunk". Úgy tűnik, minden érvet készek voltak bevetni azért, hogy elérjék az éppen aktuális hatalomtól az egyháziak állami ellátásának biztosítását, hivatkoztak például arra (Szemere és Luzsénszky elvárásainak ismeretében gyakorlatilag feltételként szabva), hogy a „szegény, elhanyagolt, buta nép" a Galíciával határos területen „minden balvélemény elfogadására igen hajlandó", és csak a lelkészektől fogad el tanítást, illetve politikai iránymutatást. Az egy-két jövedelem-kimutatással is ellátott kérelemben jó érzékkel érveltek a papság fizetésének biztosítása mellett azzal, hogy a görög katolikus egyházmegye „lelkészei folytonos oktatás s felvilágosítás által mindenkoron a drága hon hű fiai számában minden legkisebb gyanútól tisztán maradtfak]", továbbá azzal a burkolt célzással, hogy a papság szabadságharc melletti agitációjának lehetősége függ annak anyagi ellátásától. 92 Jakovics József sárosi segéd-kormánybiztos még május közepén fordult a papság anyagi helyzetének biztosítása —, illetve azzal összefüggésben a közvélemény megnyerése — céljából a miniszterelnökhöz. 93 Szemere kijelentette, hogy „a papság fizetése iránt a szükséges lépéseket megtettem" (ez eddig leginkább a jövedelem-kimutatások felküldésének többszöri követelését jelentette), s a miniszterelnöki feladatokat is ellátó belügyminiszter hozzátette: „az úrbéri panaszok elítélése által éppen az új tisztikar nyerheti meg a nép kegyét, s nyerje meg". Szemere ugyan ekkor leszögezte, hogy „az ellen által okozott károk megtérítésének elvét a kormány el nem fogadhatja", mégis a gyakorlatban nem egy esetben sor került — nyilván a papság politikai megnyerésének szándékával összefüggésben — kártérítés, jutalom vagy épp egyszeri segély kiutalására. 94 Például amikor Gaganetz József június 6-án a miniszterhez újabb kérvényt intézett három szepesi plébániájával (Alsó-Szlovinka, Porács, Zavadka) kapcsolatban, június 21-én a vallás- és közoktatási minisztérium arra kérte a pénzügyi tárcát, hogy utaltassa ki a kért összeget valamelyik közeli (például lőcsei) sóhivatal pénztáránál az érintetteknek. 95 Az intézkedés az orosz intervenció megindulása miatt ismét csak papíron maradt, a lényeg mégis inkább az, hogy Horváth Mihály hajlandó volt a felterjesztett három egyházközség táblázatos kimutatásai alapján az egyházmegye további jelentéseinek beérkezéséig is méltányosságból — ahogy Gaganetz jó érzékkel nevezte: „a klérus általános rendezéséig" — folyósíttatni az igényelt gyorssegélyt. A kérés teljesítése mellett szólt továbbá, hogy a szepesi római katolikus egyházkerület több plébániájához hasonlóan, az itteni görög katolikus papoknak is a megszüntetett tizedből származott lényegében egyetlen megélhetési forrása. Előbbiek helyzetének rendezése érdekében 1848 nyarán-őszén számos intézkedés történt, illetve hosszas hatóságok közötti levelezés, állásfoglalások stb. forrása lett. 96 92 Hasonló, az alsópapság által Kossuthhoz intézett kérvényre 1. még: MOL H 2. 1849. 7613. sz. (MOL Filmtár, 3872. sz. tek.) 93 HERMANN R.-PELYACH I.: i. m. 486. 94 Kendrovszky Alajos esetére 1. 59-60. sz. jegyz. 95 MOL H 56. 1849. 5. kf. 150/c. tét. 96 A témáról 1.: MESZLÉNYI A.: i. m. 67-68.; HAJDÚ J.: i. m. 63-65.; SARNYAI CSABA MÁTÉ: Úrbéri kárpótlás és/vagy arányosítás. A szekularizációs törekvések püspökkari értékelése 1848 végén. Századok, 132. (1998) 2. sz. 397-416.; a források közül a szepesi káptalan beadványa: MOL H 56. 1848. 9. dob. 167. kf., tudósítások az egyházmegyei zsinatról, a lublói esperesség lelkészeinek beadványáról, illetve