Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

134 Közlemények Párnapos körútjával Gaganetz nyilvánvalóan csak a magyar kormányszervek elvárásainak próbált megfelelni, működésének jellemzésére az előzetes „apostoli" jelző csak Luzsénszky alapos túlzása lehetett — az eredmények tekintetében mindenképp.

87 Erre utal továbbá, hogy a püspök a magyar fennhatóság alatt eltöltött további két és fél hetét nem a Kossuth és a Szemere-kormány melletti politikai agitációra (például a „keresztes hadjáratra"), hanem az egyházmegye rendezetlen ügyeinek javítására fordította, mindenekelőtt a papság anyagi helyzetének biztosítására tett komoly erőfeszítéseket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyar kormánynak tett hűségnyilatkozatát elsősorban azért tette, hogy hivatalban maradva, gondoskodhasson a papsága ügyeiről. Az alsópapság ellátásával kapcsolatban pedig már nem csak az áprilisi törvények végrehajtására, hanem az Országos Honvédelmi Bizottmány által 1848. december 21-én, az alsópapság fizetésének pótlása ügyében kiadott rendelkezésére is hivatkozhatott. Visszatérése utáni másnapon (június 6-án) például Horváth Mihálynak írt meleg hangú levelet, amelyben megköszönte a miniszter intézkedését a korábban visszatartott 1250 forintos járandóságuk időközben történt kiutalásáról.

88 Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy ez az intézkedés milyen pozitív hatást váltott ki a térség papságából, ami minden bizonnyal egy kis túlzást is tartalmazott, mindenesetre jó érzékkel erre hivatkozva panaszkodott, miszerint az önálló alapítvánnyal nem rendelkező városi (főleg eperjesi) plébánosoknak nagyon rossz az anyagi helyzete, csak a stólából, illetve a püspök adományaiból éltek. Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a lelkészek anyagi helyzetének rendezéséért az 1848 előtti Helytartótanácsnál mennyit kilincselt eredménytelenül, továbbá azt sem, hogy a püspök-miniszterről jól tudja: „szívén fekszik minden utolsó papi egyén sorsa". A kissé hízelgő hangvételű kérvénye az állam által a papságnak beígért fizetésrendezésre irányult. A minisztérium csak június 25-én válaszolt, akkor, amikor Eperjes már orosz megszállás alatt állt. A késedelmes válasz oka az volt, hogy a minisztérium továbbra is várta az egyházmegyei papság minden jövedelmeinek táblázatba foglalt pontos kimutatását, s ezek beérkezése utáni haladéktalan intézkedésre tett ígéretet.

89 Megjegyezzük, az eperjesi egyházmegye görög katolikus papsága már korábban is hasonló megfontolásokból tett erre kezdeményezéseket. Május 20-án például lelkészek egy csoportja egyenesen Kossuthhoz fordult parokiális jövedelmeiknek az 1806. évi összeírás szerinti részesedésének kiadását kérve.

90 Elpanaszolták, hogy 1846-ban — anyagi okok miatt — négy parókiát kénytelen volt az egyházmegye vezetése összevonni

91 de így a 87 Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy maga Gaganetz korábban úgy vélekedett, miszerint ha egy kiadott pásztorlevelét az alesperesi hivatalok lemásolják, több irányba szétküldik, akkor papjai azt 2 vagy legfeljebb 3 nap alatt az egész egyházkerületben nemcsak mindenütt felolvassák, hanem foganatosítják is. (Igaz, ezt 1846-ban az uralkodó melletti politikai kiállás kapcsán fogalmazta meg, 1. 12. sz. jegyz.) 88 MOL H 56. 1849. 5. kf., 147/c. tét. (Vö. 74. sz. jegyz.) 89 L. minderről: HAJDÚ J.: i. m. 13-16., 65-68.; F. KISS E.: Az 1848-49-es, i. m., 441. Horváth Mihály a kérdést „a legkiáltóbb reformok szüksége"-ként határozta meg, s május 17-én hathetes határidővel rendelte el a tizedet vesztett egyházi személyek táblázatos kimutatásainak megküldését a minisztériumba. Ugyanekkor rendelte el, hogy mindazoknak, akik korábban kegyúri jogon fizetést élveztek a jobbágyoktól, azoknak — az egyházi fizetések általános rendezéséig — továbbra is adják meg, ami 1848-ig járt. Közlöny, 1849. 109. sz. (május 19.) 405. Vö. HORVÁTH MIHÁLY: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. Uő.: Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. Szerk.: PÁL LAJOS. Bp., 1986. (Történetírók tára) 209-426., 373-374. 90 MOL H 56. 1849. 5. kf., 633/c. tét. A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Szerk.: UDVARI ISTVÁN. Nyíregyháza, 1990. (A Vasvári Pál Társaság kiadványa.) 91 Vö. 1. sz. jegyz.