Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

Fazekas Csaba: Gaganetz József püspök 1849-ben 123 tésében utasítást kért a püspökkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan. Már 11-i levelében úgy vélte, hogy az eperjesi városi tanácsot „egytől egyig capírozni" kellett volna, két héttel később ugyanolyan lesújtó véleménnyel volt a sárosi „schwarzgelb urakról", és azt is leszögezte Kossuthnak, hogy a megyei „tisztviselők nagyobb része elfogatandó, nemkülönben a tanácsból senki sem hagyható meg, sőt még a hajdúk sem tarthatók meg".

38 Kossuth válasz-iratában a sárosi közállapotokat illetően határozott intézkedéseket szorgalmazott. Eperjes („mintegy megkövesült fészke a hazai reakciónak") tisztikarát haditörvényszék elé állíttatni, az ügyintézést a magyar ügyhöz hűnek maradt kevés számú tisztviselőre bízatni rendelte, és még Sáros megye megszüntetésének, más hatóságokba való beolvasztásának lehetőségét is felvetette a „reakció pokolbeli ármánykodásának'' felszámolásáért. Gaganetzcel és Dienessel kapcsolatban elrendelte, hogy Luzsénszky nyilvánítsa őket hivatalvesztettnek, a püspök suffraganeusává pedig — „ha ügyünk barátja" — nevezze ki a káptalan nagyprépostját. Kossuth — mint más hivatalos irataiból is nyilvánvaló — tisztában volt a felvidéki lelkipásztorok sanyarú szociális helyzetével, ezért ezúttal is igyekezett hangsúlyozni, hogy a magyar állam első rendű feladatának tekinti a papság, azon belül is konkrétan a görög katolikus papság kongruális ellátásának (a folytonos katonai eseményektől eddig hátráltatott) rendezését, és ezért szorgalmazta, hogy mielőbb terjesszék fel az egyházmegyei papság pontos jövedelem-kimutatását.

39 Luzsénszky válaszában megígérte, hogy amint újra Eperjesen lesz, életbe lépteti „a rájuk [ti. Gaganetzre és Dienesre] kimondott határozatot". Bár méltányolta, hogy a püspök és a lelkész még időben visszatért Eperjesre, „ezáltal jóvá nem tehették bűnöket". A kormánybiztos rámutatott továbbá, hogy a Kossuth által javasolt megoldás, vagyis a nagyprépost suffraganeussá való kinevezése nem jó elképzelés, mert a posztot betöltő Jakovics Mihály kanonok nem beszél magyarul, „egyébként is mindenekben járatlan". Legfeljebb Gerbery Mihály kanonokot tartotta kinevezhetőnek a püspök ideiglenes helyettesítésére, erre vonatkozóan Kossuth utasítását kérte.

40 Április végén — május elején a szökés puszta ténye mellett újabb terhelő adatok érkeztek Gaganetz ellen a debreceni kormányhoz. Boronkay Albert — miután eljutott hozzá az említett püspöki körlevél — május 5-én lefoglaltatta Gaganetz összes, Zemplén megyében (vagyis a kormánybiztos hatáskörében) található ingó és ingatlan vagyonát, és még egy választmányt is kinevezett a végrehajtásra. A kultusztárca erről szóló jelentését „kellő használat végett" továbbította is Duschek Ferenc pénzügyminiszterhez.

41 (A „hazaárulónak" minősített főpapokkal — Hám János esztergomi, Scitovszky József pécsi, Haulik György 3S A tót nemzetiségi, i. m. I. 497.; RAPANT, D.: 1958-61., i. m. 381-382. 39 RAPANT, D.: 1958-61., i. m. 382-383.; KLÖM. XV., i. m. 151-152. Kossuth az ugyanekkor Luzsénszkyhoz intézett — a kormánybiztost a Dembinski vezette sereg tábori biztosául kinevező — másik iratában az eperjesi tanácsról szintén nagyon rossz véleményt alkotott: „még legújabban is, midőn zászlóinkat győzelem koszorúzta győzelem után, rendeletet bocsátott ki az ország bankjegyeinek érvényessége ellen, következésképp semmi kíméletet nem érdemel." KLÖM. XV., i. m. 150. 40 MOL H 2. 1849. 6456. sz. (MOL Filmtár, 3869. sz. tek.) (A jelentést Luzsénszky nem látta el keltezéssel, a szövegből azonban egyértelmű, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat tiszteletére április 27-28-án rendezett kassai ünnepségek idején született. Egyébként ugyanebben panaszkodott arra is, hogy a Dembinski vezette honvédseregre demoralizáló hatással van az, hogy a parancsnokok szinte kivétel nélkül lengyelek, és nincs köztük egy magyar tábornok sem.) Jakovicsra és Gerberyre: Schematismus Eperjessiensis, i. m. 6-7. Az öt kanonoki stallumból egyébként egy üresedésben volt ebben az évben, ahogy az Öt tiszteletbeli kanonoki állásból is. 41 MOL H 62. 1849. 619. sz.