Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

Fazekas Csaba: Gaganetz József püspök 1849-ben 121 szemben amúgy erélyesen fellépő Görgey Eperjes római katolikus templomában nagy hálaadó istentiszteletet tartatott, hogy ezzel, valamint a Szűz Máriás magyar hadi lobogók látványával „valamely jobb gondolkodóba ejtse az ügyünk ellen a katolicizmus szempontjából felbujtott népséget".

29 Görgey ugyanis — bizonyára nem függetlenül a táborában tevékenykedő Erdősi Imre piarista szerzetestől, a „branyiszkői hős"-től — észrevette, hogy a sárosi konzervatívok tudatosan építették propagandájukat arra, hogy a háború nem más, mint a katolicizmust védő „jó" császár és a magyarok valójában a protestantizmust terjeszteni akaró küzdelme. Az amúgy „Eperjes vidékén százados történelmi talaj "-ráhullott vallási színezetű politikai agitáció már korábban is sikeres volt, Krasznyánszky András kakasfalvi plébános és sárosi (más néven tarcafői) főesperes például papjai, illetve az udvar által fizetett galíciai ügynökök segítségével sikeresen hitették el, hogy az „istentagadó magyarok'' kisajátítják a katolikus templomokat stb. Krasznyánszky mellett fontos szerepét játszott ebben a —- Péchy Imre császári biztos (korábban zágrábi főispán, később az egyik leghíresebb „muszkavezető") által irányított/támogatott tevékenységben — Zachar János Chrysostomus eperjesi ferences szerzetes-tanár, illetve Hlavács János, a Gaganetz József által irányított görög katolikus egyházmegye ügyvédje stb.

30 A város később — Windischgrátz február közepén indított ellentámadásával, illetve a kápolnai csatával összefüggő hadműveletek során

31 — újra gazdát cserélt, a cs.kir. csapatok mellett Húrban szlovák felkelői vették be magukat a falai közé és kitöréseikkel nyugtalanították a környék lakosságát. A térségbeli szlovákoknak ugyanakkor csak kisebb része csatlakozott a magyarellenes felkeléshez, és ugyanez mondható el a ruszinokról is. Bár jellemző, hogy 1849. január közepén éppen Eperjesen találkoztak a Habsburg-barát ruszin értelmiségiek, hogy petíciójukkal Olmützbe induljanak.

32 A tavaszi hadjárat mellékhadszíntereként azután Beniczky Lajos — részben szlovák önkéntesekből álló alakulata sikereként — április 7-én űzte ki a Vogel altábornagy vezette császáriakat, illetve Friedrich Bloudek hurbanista felkelőit a városból,

33 és az erélyes Luzsénszky Pál kormánybiztos segítségével hamarosan 2y GÖRGEY ISTVÁN: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. Bp., 1885. 201. 30 GÖRGEY L: i. m. 200. (Emlékeztet arra is, hogy az agitáció sikerét érdemben az sem befolyásolta, hogy a magyarellenes szlovák felkelés vezetői — Húrban, Ntur, Hodna stb. — evangélikus lelkészek voltak); ül. A tót nemzetiségi i. m. I. 293-294., 421. Erdősi szerepére többek között: ALLEKER IMRE: Erdősi Imre, a branyiszkői hőspap emlékezete. Nyitra, 1894.; GÁL ISTVÁN: Piaristák a szabadságharcban. Vigília, 63. (1998) 3. sz. [

http://www.katolikus.hu/vigilia/9803gal.html — 2001. október] stb. A forrásokban és a szakirodalomban gyakran csak Chrysostomus-ként felbukkanó Zachar Jánosra és az eperjesi ferences rendházra 1. még: Schematismus almae provinciáé sanctissimi Salvatoris in Hungáriáé ordinis minorum S. P. Francisci strictioris observantiae. Timaviae, 1848. 20.; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Cassoviensis. Cassoviae, 1847. [1850] 136.; Krasznyánszkyra: Uo., 75.; Hlavácsra: Schematismus Eperjessiensis, i. m. 9. A kassai püspökség papjaira a schematismus mellett: A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve, /-//. Kassa, 1904. passim. 31 L. erről pl.: BONA G.: i. m. 497-499. stb. 32 SPIRA GYÖRGY: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp., 1980. 88. Tervezetük egy északkelet-magyarországi és galíciai területekből létrehozandó autonóm ukrán tartományra vonatkozott, vö. 25. sz. jegyz. 33 Eperjes bevételére és az azt megelőző küzdelmekre részletesen: BENICZKY LAJOS, i. m. 132-147.; ül. VILLECZ J.: i. m. 39-46.; TÓTH S.: i. m. 32-33.; Kossuth Lajos 1848/49-ben. V. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. 1849. április 15.-augusztus 15. Szert: BARTA ISTVÁN. Bp., 1955. (Kossuth Lajos összes művei, XV.) 76. stb.