Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

Fazekas Csaba: Gaganetz József püspök 1849-ben 119 mos, a papságnak és/vagy a népnek címzett pásztorlevelet, uralkodóhoz vagy — magyar, illetve cs. kir. — országos hatóságokhoz intézett feliratot, beadványt stb. készített, amelyet rendszerint a „püspöki kar" kollektív aláírással láttak el, vagy annak nevében az esztergomi érsek ellenjegyezte azokat - nem egyszer több egyházfő bizonyos távollétében. Három ilyen dokumentumot azonban a püspökök — köztük Gaganetz József — személyesen is elláttak kézjegyükkel: az említett június 4-i tanácskozáson a papsághoz intézett körlevelet, a július 9-én a kormányhoz a papság fegyveres szolgálata elleni tiltakozást tartalmazó beadványt, illetve az ugyanezen a napon a társadalmi nyugalom fenntartását célzó, az uralkodó, a haza és az alkotmány együttes tiszteletére emlékeztető pásztorlevelet.

18 Vagyis ezeken a tanácskozásokon az eperjesi püspök részt vett, de közben, illetve nem sokkal később újra visszatért egyházmegyéjébe. (Az önálló tanítóképző felállítását kérvényező, említett beadványát például Eperjesről keltezte június 27-én,

19 és onnan terjesztette fel a krasznibrodi bazilita rendházjúlius 31-i gyűlésének jegyzőkönyvét is a prímáshoz augusztus 16-án.

20

) így a népképviseleti országgyűlés munkája iránt sem nagyon érdeklődött, és bizonyosak lehetünk abban, hogy a püspöki kar nevében 1848-ban kiadott további állásfoglalások — az október 25-én kelt pásztorlevél, a három nappal később az uralkodóhoz intézett felirat, a novemberben a kultusztárcánál a veszprémi püspöki szék üressé nyilvánítása, a piarista rendfőnökhöz, illetve később az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz az iskolai reformok ellen benyújtott tiltakozások

21 — megfogalmazásában is legfeljebb csak közvetett szerepet játszhatott. Jó okkal feltételezhetjük továbbá, hogy az 1848 szeptemberében kibontakozott szabadságharc során szimpátiája egyre inkább a bécsi udvar felé fordult, amelyet a magyar kormány liberális egyházpolitikája iránti bizalmatlanság mellett a sárosi ultrakonzervatív közvélemény nyomása, illetve egyes szlovák nemzetiségi mozgalmak csak felerősítettek.

22 Schlik cs. kir. tábornok december 6-án Galíciából betört Magyarországra, és nemcsak Gaganetz székvárosát, hanem (a vesztes budaméri csatát követően) 11-én már Kassát is elfoglalta. Az eperjesi eseményekre, illetve közhangulatra sem maradt hatástalan, hogy Schlik a magyarok üldözése helyett átmenetileg a térség pacifikálásába kezdett, illetve sikeresen védte a területet, például a város melletti január 3-i sebesi ütközetben is.

23 A magyar honvédek visszavonulása, a 18 L. pl. A haza, az egyház, i. m. 105-113. 19 Vö. 17. sz. jegyz. 20 Prímási Levéltár, Esztergom. Hám-akta. 150. sz. A Tóth Ágoston rendfőnök vezette Zemplén megyei monostorban 8, a Sárosban lévő Bukóc rendházában 3 szerzetes élt ekkor. Schematismus Eperjessiensis, i. m. 114. 21 L. pl. A haza, az egyház, i. m., 1999. 122-123., 129-131., 133-135..; A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben, II. Szerk.: ANDICS ERZSÉBET. Bp., 1952. 225-226. Retigio és Nevelés, 1848. II. 68. sz. (december 5.) 529-531. 22 Sáros vármegye bizottsága nem sokkal I. Ferenc József december 2-i trónra lépése után nyilatkozatban köszöntötte az új királyt, hangsúlyozva, hogy „e megye, mely hűségében magát a mindent magával elsodró terrorizmus vihara által eltántoríttatni soha sem hagyá, erős hittel tekint rá, hogy a hadi erőveli közbenjárás a lázadó pártütők célzatainak lerombolására irányoztatik". TÓTH S.: i. m. 29. Irányi Dániel kormánybiztos Budamérről kelt december 9-i jelentése szintén beszámolt arról, hogy Eperjesen már korábban a „reactio fejét felütötte", a városi tanács például nem akarta a nemzetőrséget megindítani, úgy kellett kényszeríteni stb. MOL H 2. 1848. 5241. sz. c.) rész. (MOL Filmtár 3846. sz. tek.) Vö. 27. sz. jegyz. A szlovák nemzeti mozgalmakra: RAPANT, D.: Slovenské, 1963., i. m., ill. RAPANT, DÁNIEL: Slovenské povstanie roku 1848-49. Dejiny a dokumenty. III.3. — IV. 2. Bratislava, 1958-1961. passim. 23 BON A GÁBOR: Szabadságharc 1848-^9-ben. Magyarország hadtörténete. (Főszerk.: LIPTAI ERVIN) Bp., 1984.

1. köt. 449-549., 485.; Kossuth Lajos I848/49-ben. IV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. 1849. január L-április 14. Szerk. BARTA ISTVÁN. Bp., 1953. (Kossuth Lajos összes művei, XIV.) 493.