Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

FAZEKAS CSABA GAGANETZ JÓZSEF EPERJESI GÖRÖG KATOLIKUS PÜSPÖK 1849-BEN JOSEPH GAGANETZ GREEK CATHOLIC BISHOP OF EPERJES IN THE YEAR OF 1849.The work of Joseph Gaganetz Greek Catholic bishop of Eperjes in the years of 1848-49 had scarcely been researched earlier by Hungárián historiography. The bishop had become well-known to his contemporaries for his social activities during the 1840s, his public role was low-key. However, during 1848-49 he alsó was forced intő a more active political role. He belonged neither to those high priests who were faithful to Vienna nor to those high priests who were faithful to the Hungárián revolution. As other prelates he wished to represent the interests of his own church in the hard historical times, although he expected its result rather from Alábbi közleményünkkel kettős célt kívánunk szolgálni. Egyrészt az eperjesi görög katolikus püspökség története általában egyházhistoriográfiánk egyik „mostoha gyermekének" számít, az egyházmegyéről rendszerint a katolikus történeti munkák is csak néhány szóban emlékeznek meg. (Többnyire csak a püspökség és a káptalan I. Ferenc által 1816-ban történt megalapításának — esetleg 1818. évi pápai jóváhagyásának vagy az első püspök két évvel későbbi installációjának — tényét, esetleg a fontosabb építkezéseket emelik ki.

1

) Az egyházmegye második püspökéről, tényleges megszervezőjéről, az 1842-ben hivatalba lépett Gaganetz Józsefről is legfeljebb annyit említenek, hogy működése alatt sokat építkezett, mindent elkövetett papsága anyagi helyzetének megjobbításáért, 1857-ben megszervezte a 6. kanonoki stallumot stb. A történetírás adósságát irányában súlyosbítja, hogy máig legrészletesebb, hat oldalas életrajzában egy kortársa „a gör. kath. egyház egén tündöklő csillagzatok sorában méltó helyet elfoglaló, jeles főpap"-ként jellemezte.

2 Másrészt pedig az utóbbi időben örvendetes módon fellendült az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyháztörténeti vonatkozásainak kutatása, azon belül is az egyes egyházmegyék, egyházi személyiségek tevékenységének konkrét bemutatása. A vonatkozó tanulmányok azonban szinte 1 KARÁCSONYI JÁNOS: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915. [reprint: Bp., 1985.] 354.; Katolikus Lexikon, II. Szerk.: BANGHA BÉLA S. J. Bp., 1931. 23.; KISS ANDOR: Gör. szert, katholikus egyháztörténelem. Bp., 1932. 108.; SZAPLONCZAY GYÖRGY: Egyháztörténelem. Nyírtass, 1996. 8. könyv, 24. lecke, [

http://www.tiszanet.hu/gorkat/hitt8.htm — 2001. október.] stb. Viszonylag részletesebb — két oldalas — bemutatás: PIRIGYI ISTVÁN: A magyarországi görögkatolikusok története, II. Nyíregyháza, 1990. 77-78.; ±11.1. még: TÓTH SÁNDOR: Sáros vármegye monográfiája, III. Bp., 1912. 231-233. Az egyházmegye történetét a 19. század első felében máig legalaposabban DUCHNOVITS SÁNDOR kanonok (vö. 36. sz. jegyz.) írta meg, (Magyarul kiadta DROHOBECZKY GYULA a Kelet c. lap 1890. évfolyamában.) Hasonlóan megalakulása időszakához 1848-ban az egyházmegye mintegy 190 parókiából, 1211 fíliából (utóbbiak száma a 19. században erősen hullámzott) és mintegy 161 ezer hívőből állt. A hívek igényeit 145 plébános és 45 adminisztrátor látta el. Öt espereskerülete közül a sárosi volt a legnagyobb (6 alesperesség — 61 ezer hívő), a borsodi a legkisebb (egy alesperesség, 11 ezer lélek), a többinél ugyanezek az adatok: Abaűj-Torna 3 — 22 ezer, Szepes-Gömör: 2 — 30 ezer, Zemplén: 5 — 37 ezer. L. Schematismus venerabilis cleri graeci ritus catholicorum dioecesis Eperjessiensis. Posonii, 1848. 12., 149. 2 MENDLIK ÁGOSTON: IX. Pius pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok s egyháznagyok életrajzgyűjteménye. Pécs, 1864. 44. (A Gaganetzről szóló szócikket D...y-nal írta alá ismeretlen szerzője. Megjegyzés: a püspök nevét egykorúan is írták c-vel, cz-vel, tz-vel egyaránt, jelen írásban az utóbbi eljárást követtük, tekintettel arra, hogy Gaganetz saját kezűleg aláírt leveleiben többnyire ezt a formulát használta.)