Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

116 Közlemények érintőlegesen is alig foglalkoznak Gaganetz püspök személyével.

3 Jószerével az egyetlen dolog, amit vele kapcsolatban többször is publikáltak, Viale Prelá bécsi nuncius 1849. május 25-i jelentése: „Biztos értesüléseink vannak, hogy az eperjesi egyesült görög püspököt Kossuth elfogatta és Debrecenbe vitette."

4 A nuncius által Kossuthnak és a Szemere-kormánynak tulajdonított, papsággal szembeni megtorlás és üldözés nagyságrendje általában nem felelt meg a valóságnak, Gaganetz elhurcolásával kapcsolatban pedig szintén teljesen rosszul értesült, ennek ellenére a legutóbbi szakirodalomban is felbukkan ez a hivatkozás.

5 Alábbi írásunk célja nemcsak e tévedés korrigálása, hanem az is, hogy a forradalom és szabadságharc eseményeiben tipikusnak mondható, gyakran változó (fő)papi magatartásnak is egy példáját adjuk. Gaganetz József az 1840-es években nem fejtett ki különösebben látványos közéletipolitikai tevékenységet. Kortársai előtt sokkal inkább szociális működésével, például az 1845^47 között pusztító éhínség hatásainak enyhítésére tett erőfeszítéseivel, a szegényebb, illetve ruszin és szlovák nemzetiségű papok megélhetésének könnyítésével keltett viszonylagos feltűnést. (Például 1843-ban felmentette a kántortanítókat a robotoltatás alól, 1846-ban a papi özvegyek és árvák helyzetét rendezte stb.) Energiáit továbbá a püspöki palota felépítésére fordított erőfeszítések kötötték le (korábban rezidenciája csak két kis szobára korlátozódott), az épület éppen 1848-ra — V. Ferdinánd támogatásával — készült el.

6 Több tényező is amellett szól, hogy a reformkor utolsó szakaszában a reformellenzékkel és eszméivel szemben mélységesen bizalmatlan volt. A bécsi udvar, illetve a hazai konzervatívok szövetségesének számító katolikus főpapság politikai magatartását esetében nehezítették egyházmegyéjének etnikai viszonyai, vagyis a reformellenzék magyarosító törekvéseivel való fokozottabb szembenállás.

7 Továbbá Eperjes, illetve Sáros vármegye a korabeli vármegyék között valósággal szinonimája lett a maradi kormánypártiságnak, mindenféle reform 3 A forradalom és szabadságharc alatt a görög katolikus püspökök tevékenységére I.: PIRIGYI ISTVÁN: Görög katolikusok az 1848-as szabadságharcban. A szabadság Debrecenbe költözött. Tanulmányok 1848/49. történetéhez. Szerk.: TAKÁCS PÉTER. Debrecen, 1998. (Erdélytörténeti könyvek, 2.) 149-164. (A címével ellentétben csak Popovics Vazul munkácsi, illetve Lemhény János fogarasi püspök tevékenységét ismertette, Gaganetzről például említést sem tett.); ZAKAR PÉTER: „Román és magyar két hű testvérnek frigyes összetartásában" Erdélyi Vazul nagyváradi görög katolikus püspök 1848/49-ben. Convieeuirea — Együttélés, 1999. 2-3. sz. 17-24. A Gaganetzre vonatkozó forrásokat korábban röviden ismertette: RAPANT, DÁNIEL: Slovenské povstanie roku 1848^9. Dejiny a dokumenty. IV. 1. Bratislava, 1963. 57-59. (A szlovák fordításban SZABÓ ERZSÉBET nyújtott segítséget, munkáját ezúton is köszönöm. — F. Cs.) 4 BALÁZS PÉTER: Viale Prelr bécsi pápai nuncius jelentései a magyar forradalomról és szabadságharcról 1849-ben. Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. sz. 289-313., 295.; LUKÁCS LAJOS: The Vatican and Hungary, 1846-1878. Reports and Correspondence on Hungary oftlie Apostolié Nuncios in Vienna. Bp., 1981. 339. Ugyanerről az egykorú bécsi sajtóban: Der Lloyd, 1849. 25. Mai. Nr. 249. Morgen-Ausgabe. 5 L. pl. EÖRDÖGH ISTVÁN: Az 1848-49-es magyar szabadságharc bukásának diplomáciai háttere a szentszéki iratok fényében. Aetas, 1. (1996) 2-3. sz. [

http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/eordogh.htm — 2001. október] 6 MENDLIK Á.:, i. m. 45.; PIRIGYI I.: A magyarországi görögkatolikusok, i. m., 77. Társadalmi akciói közül figyelemre méltó még, hogy 1845. december 30-án püspöki körlevelet adott ki az ún. mértékletességi egyesületek pártolásával kapcsolatban. L. Religio és Nevelés, 1846. I. 20. sz. (március 8.) 158-159. A püspöki palota építkezésének ügyintézése egyébként 1848-ban már az új kormány idejére is áthúzódott. Magyar Országos Levéltár. (= MOL) H 56. (= Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. [VKM.] Római katolikus egyházi osztály iratai.) 1848. 39. kf. 42. tét. 7 A munkácsival szemben az eperjesi egyházmegyében jelentkező „pánszláv törekvésekről" röviden: PIRIGYI I.: Görög katolikusok, i. m.