Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.

88 Közlemények képzeléseket, hanem azért is, mert ekkor egy önálló ukrán állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta, amihez a német protektorátus alá vont Kárpátalja kiindulási bázisul szolgált volna.

36 Hitler a csehszlovák-magyar ellentétek fenntartásában volt érdekelt, amelyeket Csehszlovákia további bomlasztására kívánt felhasználni. Németország Romániával kapcsolatos elképzelései is szerepet játszottak abban, hogy a németek eleinte visszautasították a Kárpátaljára vonatkozó magyar terveket. Ebben az időben a román kormány több alkalommal is tiltakozott Berlinben e terület Magyarországhoz csatolása ellen. Hitler, akinek a román olaj mezők megszerzése miatt rendkívül fontos volt, hogy mielőbb befolyást gyakoroljon a román politikára, kész volt átmenetileg figyelembe venni Bukarest érdekeit.

37 A magyar kormány elhatározta, hogy a németek akarata ellenére birtokba veszi a területet és kész helyzet elé állítja Berlint, a készülő katonai akcióról értesítették az olaszokat. Mussolini egyetértett a tervvel, a támadás előtti órákban azonban ingadozni kezdett, és az utolsó pillanatban Berlin tudomására hozta azt. A támadást november 21re tűzték ki, ám az ugyanezen a napon érkező olasz és német jegyzékek egybehangzóan és határozottan megtiltották Kárpátalja elfoglalását.

38 Ezek után Németország támogatásának elnyerése a további revízió alapvető feltételének tűnt. Magyarországon ennek érdekében november 28-án leváltották Kánya Kálmánt, aki mindinkább németellenes álláspontot foglalt el, és Csáky Istvánt nevezték ki külügyminiszterré. Megbízatásának az volt a célja, hogy Kárpátalja megszerzése érdekében felszámolja a magyar államvezetés számára kedvezőtlenül alakuló helyzetet. Magyarország csatlakozásának terve hivatalosan először 1938. október 14-én merült fel, Darányi Kálmán volt miniszterelnök berlini tárgyalásain. A magyar kormány akkor a megrekedt csehszlovák-magyar tárgyalások után Németország jóindulatát szerette volna elnyerni a magyar-csehszlovák területi vita megoldasálioz. Darányi a német segítség fejében felajánlotta Magyarország csatlakozását az Antikomintern-paktumhoz és kilépését a Népszövetségből. Ciano olasz külügyminiszter az 1938. december 18—23i budapesti tárgyalásain már kifejezetten sürgette az ország csatlakozását a három állam szövetségéhez. 1938. december 31-én jelent meg Csáky cikke a Pester Lloydban, amelyben kifejezte Magyarország csatlakozási szándékát, az erről szóló döntését pedig január 13-án, berlini útja előtt, hivatalos külügyminiszteri nyilatkozatban jelentette be.

39 A szovjet kormány a csatlakozási szándékról Ciano budapesti látogatása idején értesült. Litvinov az ezzel kapcsolatban Sztálinhoz intézett felterjesztésében már január 7-én javasolta a nagykövetségek bezárását: „Kevéssé érdekünk a budapesti követségünk fenntartása, még kevésbé a magyar misszió léte Moszkvában. ... Ezért azt lehetne javasolni Magyarországnak, hogy kölcsönösen likvidáljuk a képviseleteinket, megbízva a további kontaktus fenntartásában mindkét ország ankarai vagy varsói követségét."

40 1939. január 9-én Litvinov bekérette Mihálkovics János követségi tanácsost, ideiglenes ügyvivőt, és értetlenségét fejezte ki Magyarország törekvései miatt. Figyelmeztette 36 SÍPOS P.-FÜLÖP M.: i. m. 206-207. 37 ÁDÁMM.:i. m. 246. 38 ÁDÁM M.ri.m. 247. 39 Magyarország csatlakozásának előzményeiről részletesen: PÉTER JÁNOS: A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéből 1939-1941. Bp., 1979.13-15. 10 ffoxyMeHmbi Bneumeü [JoRumuKu CCCP, XXII, KH. 1.(1 aHBapji -31 aBrycrra 1939 r.). Moszkva, 1992. 20.