Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.

Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika 87 ellen indított háborúban. A szerző kiemelte, hogy Németország elképzeléseit a terület jövőbeni sorsáról „Magyarország és Lengyelország, valamint a mögöttük lévő Olaszország ellenérzéssel fogadták...", hiszen ez keresztezte volna a „horizontális tengely" létrehozására irányuló koncepciót.

30 Litvinov 1938 novemberében többször is találkozott Waclaw Grzybowsky moszkvai lengyel követtel, és egy sor javaslatot tett a kétoldalú kapcsolatok megerősítése érdekében.

31 A tárgyalások befejezése után november 26-án lengyel-szovjet kereskedelmi szerződést kötöttek.

32 Másnap a TASZSZ kiadott egy közleményt a szovjet-lengyel kapcsolatokról, amelyben leszögezték, hogy mindkét fél érdekelt a vitás kérdések rendezésében, és a szovjet-lengyel kapcsolatok alapja továbbra is az 1932-ben aláírt megnemtámadási egyezmény.

33 A november 21-i kárpátaljai akció kudarca a lengyel diplomácia vereségét jelentette, hiszen csődöt mondott a Rómára támaszkodó Budapest-Varsó tengely együttműködése. A szovjet vezetés ezután minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy a Németország és a Szovjetunió között lavírozó Lengyelországot maga mellé állítsa, hogy egy később esetlegesen létrejövő lengyel-magyar korridor németellenes irányultságú legyen. Lengyelország megnyerésére a Kárpátaljára vonatkozó terveit meghiúsító német közbelépés után erre még több esélyt látott, hiszen valószínűnek vélte a lengyel diplomácia Szovjetunió felé történő egyértelmű orientálódását. A szovjet vezetés a novemberi sajtótudósítások ellenére a magyar és lengyel diplomáciai missziók képviselőivel ezért igyekezett mértéktartó maradni és a diplomáciai csatornákat a politikai kiútkeresés eszközeként felhasználni. A bécsi döntés miatt Magyarország ellen folytatott sajtókampány november végére enyhült és december első harmadára teljesen megszűnt. Magyarország csatlakozása az Antikomintern paktumhoz és ennek hatása a kétoldalú kapcsolatokra A magyar államvezetés Kárpátalja egészének megszerzése nélkül részlegesnek érezte a revíziós politika első eredményét. 1938 novemberében igyekezett kieszközölni Olaszország és Németország hozzájárulását a terület megszállásához. Róma támogatta az erre vonatkozó magyar tervet, mivel a közös magyar-lengyel határ elősegítette volna a németellenes irányultságú Budapest-Varsó-Róma-Belgrád horizontális tengely létrejöttét.

34 A magyar kormány hadi-stratégiai szempontból is érdekelt volt a közös határ kialakításában. A Kárpátokon keresztül Lengyelországba vezető folyosó elvágta volna egymástól Csehszlovákiát és Romániát.

35 A két állam földrajzi szétválasztása fontos lélektani oka volt a magyar törekvéseknek, hiszen ezáltal megszűnt volna a Magyarországot az első világháború óta körbefonó Kisantant-gyűrű. Hitler azonban ellenezte a magyar annexiós terveket. Sem a német hadsereg főparancsnoksága, sem a német külügyminisztérium nem tartotta kívánatosnak a közös magyar-lengyel határ létrejöttét. A német vezetés nemcsak a horizontális tengely kialakulása miatt ellenezte a magyar el30 npaeda, 1938.11. 12. 31 JloKyMeumu, XXL, i. m.: 540. 32 KOVÁCS ENDRE: Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között. Bp., 1970. 364. 33 MoKyMeumu, XXI., Irn.: 650-651. 34 SÍPOS P.-FÜLÖP M.: i. m. 206. 35 ÁDÁM MAGDA: A kisantant 1920-1938. Budapest, 1981. 245.