Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.

Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika H5 terségesen megváltoztassa a nemzetiségi arányokat a többségében magyarok által lakott országrészeken.

21 A Pravda november 4-i száma szerint a döntőbírói bizottság megsértette az etnográfiai elvet, és tisztán szlovák és ukrán lakosságú területeket ítélt Magyarországnak. Az így Magyarországra került szlovák lakosság számarányát a lap 450 000ben állapította meg.

22 A november 5-i szám példaként közölte a lévai, losonci, kassai, ungvári és munkácsi járások százalékarányos adatait. Ennek alapján a magyar lakosság arányát az említett területeken átlagban 20-30 százalékban adta meg.

23 Az 1910. évi magyar népszámlálás statisztikai kimutatásai alapján a magyar lakosság számaránya a járási székhelyekről készült számadatok szerint a lévai járásban — kerekítve — 84%, a losonciban 31%, a kassaiban és az ungváriban 40%, a munkácsiban 18% volt.

24 Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás adatai erősen eltértek a húsz évvel azelőtt készült magyar statisztikáktól. A magyar nemzetiségű lakosság számarányát a fentebb említett járások sorrendjében 27, 26, 25, 32 és 13%-ban határozta meg.

25 A Pravda értesülései a nemzetiségi számarányokról néhány százalékos eltéréssel a csehszlovák állam által elkészített népszámlálási adatokhoz álltak közelebb. A szovjet közvélemény a tömegtájékoztatás révén a bécsi döntés során Csehszlovákiától elcsatolt területek nagy részén csak a szlovák és ruszin lakosság többségét és relatívan magas számát állapíthatta meg. A sajtóban 1938 novemberében állandó támadások érték Magyarországot és Lengyelországot a közös határ megteremtését szolgáló terveik, és az általuk irányított diverzáns fegyveres cselekmények miatt. A Pravdában az erre vonatkozó hírek a TASZSZ prágai tudósítója által közölt információk alapján jelentek meg: „Lengyel-magyar támadások", „Csehszlovákia kirablása", „Terrorakciók" címen.

26 Molotov, Népbiztosok Tanácsának elnöke a moszkvai szovjet november 6-i ünnepi ülésén „A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió" című beszámolójában elítélte az első bécsi döntést és annak következményeit: „Megélénkült Lengyelország, mint a német fasizmus Csehszlovákia felosztásában szerepet vállaló szövetségese. Mohón kiharapott egy darabot Magyarország (S. A.). Ez nem azt jelenti, hogy Európa kis és nagy ragadozóinak étvágya ki lenne elégítve... A Szovjetunió nem vett részt és nem is vehetett részt Csehszlovákia feldarabolásában a német fasizmus és szövetségesei étvágyának kielégítésében."

27 Az események alakulása szempontjából figyelmet érdemel Jungerth két héttel a bécsi döntés után elküldött követjelentése, amelyben ismertette a szovjet külügyi képviselőkkel folytatott beszélgetésein elhangzottakat : „A szovjet külpolitika hivatalos vezetői a magyarlakta vidékek visszacsatolását a müncheni egyezmény természetes következ21 KotyMeumbi, XXI., i. m.: 591-592. 22 npaeda, 1938.11.04. 3 llpaeda, 1938. 11. 05. A Pravda a kassai járás területén 12,5%-ban, a losonciban 26%-ban, a lévaiban 28%ban, a munkácsiban 18%-ban, végül az ungvári járás területén 26%-ban adta meg a magyar lakosság számarányát. Az 1910. évi népszámlálás során Magyarország népességét nem nemzetiségi, hanem anyanyelvi hovatartozás alapján írták össze. Az 1910. évi magyar népszámlálás adatai az említett járásokra lebontva: A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása I. Bp., 1912. 104-105., 124-125., 204-205., 212-215., 260-261. A magyarok által lakott dél-felvidéki területekre történt betelepítések miatt a lakosság etnikai összetétele kismértékben módosult. Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás adatai megtalálhatók: Sátáni lidu v Republice Ceskoslovenske ze dne l.prosnice 19301. Praha, 1934. Táblázatok, 36-37. 26 npaeda, 1938. 11. 03., 1938. 11. 04., 1938.11. 05., 1938. 11. 11., 1938. 11. 13. 27 Molotov beszédének teljes szövege: npaeda, 1938. 11. 09.